Kedves Őszinte Ingatlanos!
Adnék egy tippet, illetve segítséget szeretnék kérni. Én 3 gyerekes Apukaként gondolkozok CSOK-on, de csak nem találunk a XI. kerületben építési telket, amellyel építkezni tudnánk. Az elérhető telkek általában vagy túl nagyok és vagy túl drágák. (A CSOK-os épülő lakások meg nekünk kicsik). Arra gondoltam, hogy esetleg hasonszőrű CSOK-os családokat össze lehetne hozni, így nagyobb vásárlóerő mellett valószínűleg olcsóbb is lenne egy-egy CSOK-os építkezés fajlagos költsége. Pl. nagyobb telket is lehetne venni, aminek megfelezésével könnyebben megvalósulhatna egy-egy építkezés. Nem tudom, hogy egy ilyen projekt koordinálása érdekel e?
Üdv,
Ádám
Kedves Ádám!
Indítanánk egy szavasát, hogy hányan vennének részt egy ilyen vagy hasonló programban. Az egyik előző postban megkérdeztük az olvasókat, és a többség építene CSOK-ból. Az ötlet jó, igyekszünk tehát felkarolni a kezdeményezését, és közzé tesszük, hányan keresnének közös telket.
Mindenesetre, pár dolgot érdemes ezzel kapcsolatban átgondolni. Ha nagyobb telket vesznek és megpróbálják felosztani, szerintem fajlagosan ugyan annyi lesz a telek ára, mintha önálló telket vásárolnának. Pénzügyileg járhatóbb, hogy többen vesznek egy telket, és azon iker jellegű házat, sorházakat, vagy kis létszámú társasházi lakásokat építenek, mint egy építőközösség. Az építőközösségről pár jellemző dolgot felsorolnék, azzal hogy javasolt jogi képviselő előtt kötni az ilyen szerződést. Az építőközösség egy sajátos Polgári jogi társasági szerződés, melyre a közös tulajdon szabályait is alkalmazni kell!
Polgári jogi társasági szerződés (PTK6:498. §)
Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik. Szerepel benne „Vagyoni hozzájárulás” ahol a tagok fejenként egyenlő mértékben teljesítenek vagyoni hozzájárulást. Az ügyvitelre a tagok szintén együttesen jogosultak, de pl.. a képviseletre a tagok a szerződésben feljogosíthatják valamelyik tagot a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére. És ehhez képest még sok egyébről is rendelkezik. Amit még ajánlok bele venni, hogy a felek a szerződésben kötelezettséget vállaljanak a tulajdoni viszonyaik rendezésére, különösen arra, hogy a felépített épületre társasház-tulajdont hoznak létre és ennek során a szerződésben meghatározott épületrészeket (lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket) az építőközösség egyes tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig - külön tulajdonuk arányában - a tagok közös tulajdonába adják.
Ez a CSOK miatt mindenképpen fontos!
Az NGM tájékoztatása alapján – bővítés kivételével – a támogatással érintett ingatlanban kizárólag az igénylők szerezhetnek tulajdont, ezért – olyan osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanra, amelyben az igénylőkön kívül más személy is tulajdont szerez, családi otthonteremtési kedvezmény és a három gyermekre tekintettel otthonteremtési kamattámogatás nem igényelhető, mivel sem a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, sem a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy osztatlan közös tulajdon esetén milyen dokumentummal kell igazolni a tulajdonszerzést. A fentieknek megfelelően az ilyen ügyletek nem finanszírozhatóak családi otthonteremtési kedvezménnyel vagy három gyermekre tekintettel nyújtandó otthonteremtési kamattámogatással, vagyis lakás építése esetén földhivatallal érkeztetett társasházi alapító okirat benyújtása, új, és használt lakás vásárlás esetén albetétesített tulajdoni lap benyújtása szükséges.
Mindenkinek sok sikert a telekhez és építéshez!
Arra hogy alkalmasak vagyunk e a CSOK igénybe vételére a CSOK kereső és kalkulátoron lehet tájékozódni.
Üdv
Őszinte Ingatlanos
A címlapkép forrása: www.pexels.com
