Tisztelt Őszinte ingatlanos!
Pár napja gyanútlanul sétáltam a belváros egyik utcájában és majdnem meghaltam. Lezuhant egy óriási kőváza az egyik bérház erkélyéről. Szerencsére két méterrel mögöttem esett le. De mi van, ha megsérülök, netán súlyosan, vagy meg is halok? Ki a felelős?
Tisztelettel:
Bartos Jolán
Tisztelt levélíró!
A Polgári Törvénykönyv szerint az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Amennyiben társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül.
Mentesül azonban a tulajdonos, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
A bírói gyakorlat alapján az épületkárért való felelősség körébe tartozik az épület részének tekinthető minden olyan tárgy által okozott kár, amelyet az építménnyel tartósan vagy más módon egyesítettek. Nem tartozik tehát ebbe a körbe az épülettel nem egyesített díszítés, a közös használatú helyiségekben, például lépcsőházban, folyosón elhelyezett bármilyen tárgy hiányosságából, lehullásából keletkezett kár.
A fentiek mellett a bíróság egy konkrét ügy kapcsán az épületkár fogalmi körébe vonta például a hóeltakarítást is. Eszerint az épület tulajdonosának felelősségi körébe nemcsak az építési szabályok betartásának az elmulasztása, hanem karbantartási - ezen belül hóeltakarítási, veszélymegelőzési - kötelezettségeinek az elmulasztása is szolgál. A karbantartási kötelezettség körében elvárható az épület tulajdonosától a tető hófogó ráccsal való ellátása.
Egy másik esetköre az épületről lehulló tárgyak által történő károkozásnak az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kár. Ebben az esetben a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával együtt egyetemleges felelősség terheli. Ezek a szabályok azonban nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a konkrét károkozótól a kár megtérítését követelhesse.
Az említettek mellett a jogi szabályozás kitér arra az esetre is, amikor valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okoznak kárt. Ebben az esetben a kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős.
Abban az esetben, ha a károkozó konkrét személyét a bérlő vagy a használó megnevezi, kezesként felel a károkért, ami azt jelenti, hogy akkor lesz köteles megtéríteni az okozott kárt, ha a konkrét károkozóval szemben az nem érvényesíthető. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Amennyiben valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okoznak kárt a károsulttal szemben, az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel. Közös használatra szolgáló helyiségnek minősül például a mosókonyha, a lépcsőház, a folyosó, vagy a padlástér.
Abban az esetben, ha a fentiekben meghatározott módokon bármely vagyontárgyunkban kár keletkezik, a bizonyíthatóság érdekében nagyon fontos, hogy dokumentáljuk azt. Erre megfelelő eszközként szolgálnak a fényképfelvételek.
Amennyiben esetleg tanúk is jelen voltak a káresemény helyszínén mindenképpen érdemes a nevüket és elérhetőségüket felírni, valamint az esetről írásos feljegyzést, jegyzőkönyvet készíteni. Ezekre elsősorban azért van szükség, hogy amennyiben az épület tulajdonosa, vagy a kárért felelős egyéb személy vitatja a felelősségét bizonyítani tudjuk a kártérítési követelésünk jogalapját.
Szerzőnk dr. Fekete Klaudia, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője
