A társasház közgyűlésén felvett jegyzőkönyv jelentőségét már önmagában az megalapozza, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlésen meghozott határozatokat. Minden tulajdonostársnak érdeke ezért, hogy azok tartalma valós és alapos legyen, illetve a saját érdekében erősen ajánlott akkor is átolvasni, ha a tulajdonostárs a közgyűlésen nem vett részt.

A társasházi törvény pontosan rögzíti, hogy a jegyzőkönyvnek milyen kötelező elemei vannak. Előre kell bocsátani, hogy a jegyzőkönyv elkészítése nem opcionális, vagyis nem szabad választás kérdése, hanem az kötelező.

A jegyzőkönyv bevezető részében fel kell tüntetni a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét; illetve fel kell tüntetni azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell megállapítást arra vonatkozóan, hogy a közgyűlés határozatképes, majd össze kell foglalni a tárgyalt napirendeket. A közgyűlés csak az előre napirendre tűzött kérdésekben határozhat, a meghozott határozatokat szó szerint rögzíteni kell a szavazás eredményére vonatkozó adatokkal együtt.

Az egyes napirendi pontok megtárgyalásának jegyzőkönyvezése nem szó szerint szokott történni, de természetesen abban az esetben, ha valamelyik tulajdonostárs kéri, akkor hozzászólását szó szerint jegyzőkönyvbe kell venni.

Végül a jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.

A hitelesítő személyeknek a feladata a törvényben nincs részletesen kibontva, de a vonatkozó bírói gyakorlat alapján elmondható, hogy a hitelesítéssel a jegyzőkönyv olyan teljes bizonyító erejű magánokirattá válik, hogy az abban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Önmagában attól, hogy a jegyzőkönyv hitelesítve van, még nem kizárt, hogy a tulajdonostársak a közgyűlési határozatot megtámadják, de ha a megtámadás indoka az, hogy a jegyzőkönyv nem a valóságot tartalmazza, úgy ezt nekik kell bizonyítani.

Ha azonban hiányzik a hitelesítés, és emiatt nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokiratnak, továbbá a tulajdonostársak bármelyike azt állítja, hogy a jegyzőkönyv a közgyűlésen történteket – így a határozatokat – nem a valóságnak megfelelően tartalmazza, úgy a társasháznak kell bizonyítani a tartalom valóságát, - mutatott rá a legfőbb bírói fórum egy korábbi döntésében.

A közös képviselőnek a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg - ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír - azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.

A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. A mai technikai lehetőségek mellett a lefényképezés egy költséghatékony módszere a jegyzőkönyv lemásolásának.

Szerzőnk dr. Gombolai Éva ügyvéd, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője