Őszinte Ingatlanos

Őszinte Ingatlanos 2017. január 05.

Rövid póráz kell az albérlőre a közös költség miatt!

Tisztelt Ő I!

Karcsi vagyok Budapestről. Lakást adok ki albérletbe. Olvastam az "Ezek nélkül ne írd alá a lakásbérleti szerződést!" cikket: link.
Abban azt írják, hogy a közös költség felújítási alapba fizetendő részét a bérbeadónak kell fizetni és nem a bérlőnek. Hadd kérdezzem meg, hogy ezt milyen törvény alapján írják? Sok ügyvéddel és közjegyzővel leveleztem arról, hogy az albérletben kinek kell fizetni a közös költséget és sokféle választ kaptam:

1. Volt ügyvéd aki szerint a felek a szerződésben szabadon megállapodhatnak arról, hogy ki fizesse a közös költséget. Ezt a Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:59. § (1). és (2). bekezdésével indokolta: link.


2. Volt aki szerint a társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 24§ (1) bekezdése alapján a tulajdonos kötelessége a közös költség fizetése: link. De szerintem ez nem a bérbeadás esetéről szól. A bérbeadás esetére a lakástörvény vonatkozik.

3. A Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) 10. § (1) bekezdése szerint a bérbeadó kötelessége gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotban tartásról, a közös helységekben keletkezett hibák megszüntetéséről. A (2) bekezdés szerint a közös használatra szolgáló helyiségekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségek teljesítése a felek megállapodásán múlik: link.

4. A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 22§ (6) bekezdése szerint a bérlő is fizetheti a közös költséget:link.

Ezek után önök szerint hogyan kell felosztani a közös költséget vagy kinek kell fizetni? A társasházi törvény vagy a lakástörvény sehol nem ír arról, hogy a közös költség felújítási alapba fizetett részét a bérbeadónak kell fizetni. A mi társasházunkban megkérdeztem, hogy van-e felújítási alap és azt mondták, hogy nincs. Ilyen esetben hogyan lehet felosztani a közös költséget a bérbeadó és a bérlő között?

Köszönöm a válaszukat!
Üdvözlettel

Kedves Karcsi!

A fenti kérdésre szinte mindenki egyszerre mondja, hát az albérlőt, ő lakik benne. De a kérdés ennél árnyaltabb megközelítést igényel. Több eset is lehetséges, főleg, ha a felek nem is rendelkeztek róla, mivel ugye mindenki ugyanarra gondol. És most nem arra, hanem az albérletre vonatkozik a közös rágondolás.

Szóval, az alapeset, amikor a bérleti szerződésben konkrétan megjelölték, hogy a bérlő fizeti meg a társasházi közös költséget. Ebben az esetben a Bérbeadó és a Bérlő közötti jogviszonyban egyértelmű, hogy ki a fizetésre kötelezett, azonban adójogi szempontból külön megítélést igényel, mivel:

„A lakóingatlan bérbeadásakor ha a bérbeadó az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módot választotta és tételes költségelszámolással kívánja meghatározni a bérbeadásból származó jövedelmét, továbbá a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is.

Kiadó lakást keresel? Nálunk megtalálod (x)

A társasházi közös költség, mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé.

Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike.” NAV, 2010. 07.14.

„A közös költség ugyan úgy a rezsi díjak része, mint más közüzemek, miközben azokat is meg kell téríteni (alapdíjak) havonta bérlőtől, bérbeadástól függetlenül is. A közös költség elszámolásához fontos, hogy legyen kimutatásunk a közös képviselettől”

Ha a Bérlő nem fizeti a közös költséget és a Társasházi SZMSZ sem ad lehetőséget a Bérlő külön jogállásának elismerésére, a tulajdonos köteles teljesíteni az elmaradt közös költséget. (és nem a haszonélvező, meg özvegyi jog jogosultja, a Tht. mindig tulajdonostársról tesz említést, nem valamely használati jog jogosultjáról).

pexels-photo-164522-large.jpeg

De ez az egyszerű eset, lehet, hogy a felek nem vettek igénybe felkészült jogi képviselőt vagy nem is gondoltak erre, akkor egyértelműen a tulajdonos fizeti meg a közös költséget. Ugyanez igaz az elterjedt „Airbnb” esetén is, amikor a rövid távú bérleti szerződés nem terjed ki a közös költség részidőarányos fizetésére, ilyenkor a tulajdonos köteles viselni a közös költséget. Függetlenül attól, hogy ki adta ki az ingatlant.

Személy szerint javaslom ingatlanszakjogász segítségét kérni bérleti szerződés esetén, meglepetések elkerülése végett (név és cím a szerkesztőségben! (x).

Abban az esetben, ha az adott Társasház már élvezi a jogalkotók által biztosított XXI. századi előnyöket és külön esetkörben szabályozza a bérlő, mint önálló jogalany közös költség fizetési kötelezettségét (SZMSZ), akkor a Bérlő önállóan és közvetlenül köteles teljesíteni a közös költséget a Társasház felé, ha és amennyiben bérlői mivoltát bejelentették a Társasháznak.

Ez persze csak időleges nyugalomra ad okot, mivel:

Társasházi törvény 22§

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő - írásbeli felszólítás ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.

Azaz ha a bérlő nem fizet, mi fogunk. Ha meg nem figyelünk, a végrehajtó fog értesíteni, ami kevésbé kellemes életérzést jelent. Tehát, mindig igazoltassuk a Bérlőt a rezsi és a társasházi közös költség megfizetéséről, a közös képviselőt meg kérjük meg, hogy nekünk küldje meg az elszámolást. Így legalább hamarabb észleljük, hogy a bérlőnk elfogadási faktora jelentősen csökken. Aranyos ügyvédek ehhez felmondási okot is fűznek, ami igencsak támogatandó elgondolás.

A fentieket összefoglalva, minden esetben a tulajdonos fogja teljesíteni a Társasház felé a közös költséget, ezért célszerű ezt írásba is foglalni és főleg ellenőrizni.

A felújítási alap persze más kérdés, az mindig a tulajdonost terheli, a társasházi kimutatásban is külön kell szerepelnie (meg persze az SZMSZ-ben is), a bérlő nem biztos, hogy érdekelt a 15 év múlva kiépítendő drón-leszállóhely költségeinek előlegezésében.

Na de mi van a garázzsal?

A NAV állásfoglalás szerint, aki a garázsát, parkolóját a lakással együtt adja ki (akkor is, ha lakása is van és azt is bérbeadja egy bérlőnek egy másiknak a parkolóját), akkor nem kell kiváltani adószámot és számlaadási kötelezettsége sincs. Ha viszont csak parkolóhelye az adott társasházban, vagy társasházakban, akkor a parkolót csak adószámmal és számlával adhatja bérbe.

A garázsok, parkolóhelyek ÁFA köteles bevételek?

IGEN, de 12 millió forintig (éves szinten, 2017.01.01-től, a feltételeknek való megfeleléssel) alanyi mentesek. Így csak olyan magán bérbeadókat érinthet, akik kimondottan parkolóhelyeket halmoznak fel és adnak bérbe.

Óvadékot (kauciót) ki kell számlázni, mint bevétel?

NEM, a NAV szerint a bérlési időszak alatt az óvadékot csak nyilvántartjuk, de nem mint bevételt. Az óvadék csak akkor lesz bevétel, ha azt elszámoljuk pl. azért mert a bérlő szerződést szeg és elveszíti bánatpénzként.

Üdv

Ő I

A válasz adásában állandó ingatlanjogi szakértőnk működött közre (x)

 A címlapkép forrása: www.pexels.com

dobog 2017. január 03.

Léteznek egyáltalán áron aluli lakások, vagy csak mézesmadzag?

Négyzetméter

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

 

ingatlanosscottmaxwell_flickr.jpg

Pesti (esetleg budai) albérletet keresek. A kedvező hirdetéseket amikor felhívom, rendre kiderül, hogy „sajnos már nem aktuális”. Akad, aki azonnal felajánl ellenben „legalább olyan jó” lakást.

Csak, hogy ilyenkor elmegy a kedvem az egésztől, megrendül a bizalmam a hirdetőben, hiszen honnan tudjam, hogy a mézesmadzagnak szánt hirdetés nem volt-e egy ordas nagy kiataláció, hogy a palimadarakat becsalogassák és megpróbáljanak rájuk sózni túlárazott, pocsék lakásokat. Honnan lehet tudni, hogy akkor tényleg létezett az a lakás, amit annyiért adtak ki, amennyiért hirdettek, avagy ezzel akarnak odacsalogatni.

Üdvözlettel:

Endre

 

Tisztelt Endre,

Ha a válasz pusztán annyi, hogy már nem aktuális az a bizonyos lakás (amit akár kiadtak, akár eladtak) és nem ajánlanak fel semmi egyebet, akkor bizonyára tényleg létezett és annyiért ment el, amennyiért hirdették.

De hát ez esetben csupán bosszankodni tudunk, de laknunk még nincs hol.

Néhány kiadó pesti kégli, akár ezeket is érdemes megnézni:

Jókai utcánál, az Oktogonhoz közeli 50 négyzetméteres

Újpesten 1+1 szobás

Budafoki kertes ház

 

Abban teljesen igaza van, hogy senki sem szereti, ha hülyének nézik és nem túl bizalomgerjesztő, ha egy ingatlanos ilyen ócska trükkhöz folyamodik.

Ellenben az viszont másodlagos, hogy vajon alkalmazott-e efféle mézesmadzagot, ha kiderül, hogy a portfóliójában még kínált lakások közül valamelyik viszont megfelel az igényeinknek.

Egy fajta egészséges kétkedéssel érdemes élni. Össze kell hasonlítani az árakat és azok közül kell választani, ami a pillanatnyi piaci környezetben ésszerű, akár ezen a felületen.

És általános, körülbelül válaszokkal ne érjük be. Például, ha a közös költségről érdeklődünk, ám az ingatlanos konkrétumot nem tud mondani, pusztán általános halandzsázásra vált, hogy: „Nem szabadna magasnak lenni” stb., ennyivel ne érjük be, pláne, ha eleve gyanús, hogy kamuhirdetésekkel is próbál ügyfelet szerezni. Kérdezzük meg a közös képviselőtől, vagy még jobb, ha mi magunk érdeklődünk a házban lakóktól.

Sajnos az ingatlanpiacon is csak hatalmas mázlival lehet kifogni áron alul akár bérleményt, eladó lakást meg pláne. Hiszen aki a piaci ár alatt adja ki a lakását (ami azért nem teljesen kizárt, ennek rengeteg oka lehet, például csak ismerősökben bízik a tulaj, a pénz számára másodlagos stb.), az a rokoni, baráti, vagy ismeretségi körében talál bérlőt, nagyon ritkán hirdeti meg a lakását kiadásra annyira tájékozatlanul bárki is, hogy ne lenne tisztában az aktuális piaci árakkal.

Őszinte Ingatlanos 2016. december 20.

Az illeték fizetés rejtelmeiről

Jó napot!


2014 ben ajándékba kaptam édesapámtól egy lakást, aminek az ajándékozó levélben 33 M forint volt megjelölve értéknek. 2016-ban az ingatlant értékesítettem 40.5 M Ft-ért. Szeretném megtudni mekkora érték után kell adóznom az évben? 
Másik kérdésem, hogy az eladott lakáson vásároltam egy most épülő, de sajnos nem 1 éven belül elkészülő lakást , de belefizettem már 11 M Ft-ot. Milyen kedvezményeket tudok igénybe venni vagy érvényesíteni, hogy ne kelljen az egész vagyon illetéket kifizetnem, ha elkészül a lakás ? 
Nagyon köszönöm válaszát,

Beatrix

Kedves Beatrix!

 

Az alábbi minta táblázatban szereplő adatok alapján, a 7,5 M-nak a 90 % lesz az adó alap, vagyis ennek a 15 %-át kell szja bevallania és megfizetni.

Az eladott és a vásárolt ingatlan közötti illetéket kell megfizetni, vagyis ha 40,5 M Ft-ért adott el, és 50 M Ft-ért vásárolt, akkor a kettő közötti 9,5-után fizetendő a visszterhes vagyoni illeték, melynek mértéke 4%. 

Ha egy éven túl vásárol, akkor  a teljes összeg után kell megfizetnie az illetéket.

 

shutterstock_189763016_1.jpg

Alapvetően a szerzés (adásvételi szerződés), dátumát venném figyelembe. Ettől akkor kell eltérni, ha a vásárolt ingatlanra "csak" előszerződést kötött, vagyis nem véglegeset.

Ez azért valószínű, mert új építésű az ingatlan, és végleges adásvételit csak akkor tudnak kötni, ha megvan a jogerős használatba vételi engedély. Amennyiben ez 1 éven túl van az eladáshoz képest, úgy a 15 M Ft-ig igénybe vehető illeték kedvezményt tudja csak érvényesíteni.

Üdvözlettel

Őszinte Ingatlanos

Ezek most a legjobb lakóparkok (x)

Pl.:

 

 A címlapkép forrása: www.pexels.com

Őszinte Ingatlanos 2016. december 06.

Miért akar a Télapó nálunk ingatlant?

Kedves Őszinte Ingatlanos!

Évente egyszer járok az önök országában és nagyon megtetszett. Igazán barátságos, jóravaló emberekkel és gyerekekkel ismerkedtem meg. Ezért arra gondoltam, vennék befektetési szándékkal, nagyobb telekkel (fontosak a melléképületek!), egy normális házat. Nagy valószínűséggel évente pár napot, esetleg pár hetet tudnék eltölteni önöknél, de vannak barátaim (Húsvéti Nyúl, Grinch, Fog Tündér stb…), akiknek szívesen kölcsön adnám, és ha végképp üres, akkor Airbnb kiadnám, biztos siker lenne, hát ki ne akarná kivenni pár napra a házamat? Mit tanácsol? Hol keressek és az ország melyik részét válasszam?

Üdv

Télapó

Kedves Télapó!

Örömmel vettük levelét, megtisztel bennünket megkeresésével.

Az egy kérdés maradt számomra, hogy mégis mekkora melléképülettel keres házat, mert hát a 9 db rénszarvasnak az istálló az ok (itt talál hasonló ingatlanokat link), például ez is ilyen csodás házikó!

de esetenként nem tudom mennyi manó tartana Önnel? Ha a manókban gondolkodunk, javaslok, volt úttörőtáborokat szinte az egész ország területén találna, és nyaranta akár a rajongóival is tölthetne pár hetet. Mindenesetre, ha jobban belegondolok az élethelyzetébe, akkor mindenképpen a Balatont és annak az északi részét ajánlom. Itt nagyobb telkek, birtokok, akár táborok is találhatóak. Közkedvelt a hazánkba látogató külföldiek körében, nyáron rengeteg program van, és a nagy melegben jót lehet fürdőzni vagy hajózni, illetve a Bakonyban barangolni a szarvasokkal, manókkal. Ilyenkor télen, amúgy is kedvezőbb az ára a környéknek, most kell vagy érdemes választani !

Összegyűjtöttünk pár ingatlant, ha bármelyik megtetszik, kérem, írjon nekünk és segítünk az ügylet lebonyolításában.

Balatoni ingatlanok (x)

Üdvözlettel

Őszinte Ingatlanos

Ps.:

Nekünk is lenne pár kérésünk, ha nem haragszik.

Kedves Télapó!

Szeretnék kérni egy jobban működő CSOK rendszert, amit a használt ingatlanokra is fel lehet venni. Az új ingatlanokra vonatkozó csökkentett áfára vonatkozólag, hogy kitolják a határidőket, és jól fizető stabil munkahelyeket itthon, valamint a hitel felvételekre vonatkozó szigorú szabályok lazítását, hogy a lakhatása mindenkinek biztosított legyen.

 

christmas-santa-claus-fig-decoration.jpg

 A címlapkép forrása: www.pexels.com

 

Őszinte Ingatlanos 2016. november 28.

Adózni kell, már ha van miből

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

Meg szeretnem tudni, hogy ha 2013 dec-ben vasaroltam a lakasomat es 2017 .jan .adom el , akkor adozás szempontjabol 3 vagy 4 evet kell kalkulalni, hogy meg tudjam, mennyi adot kell fizetnem az eladas utan .

Koszonettel

Zsofia

Kedves Zsófia!

 

A lakóingatlan értékesítése után fizetendő adó mértékéről készítettem egy táblázatot. A példánkban nem szerepelnek a bevétel összegét csökkentő tételek (számlákkal igazolható költségek, pl.: ügyvédi munka díj, ingatlanközvetítői díj, vagy egyéb felújítási költségek) díja.

Tehát a példa:

 

A fentiek alapján, Önnek tehát, ha a szerzéstől számított 4. évben adja el az ingatlant, úgy a vétel és eladás közötti összeg 30%-nak a 15% (SZJA) a fizetendő adó.

Ezek most a legjobb lakóparkok (x)

Üdvözlettel

Őszinte Ingatlanos

 A címlapkép forrása: www.pexels.com

Őszinte Ingatlanos 2016. november 20.

Telek alakítás, bővítés, beépítés

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

2011-ben vásároltunk egy házat Őriszentpéteren, most szeretnénk kicsit kibővíteni és a tetőteret beépíteni, viszont így meghaladnánk a terület beépíthetőségét (csak 15%). Lehetőségünk lenne a szomszédtól területet vásárolni, azt kérdezném, hogy mi ennek a menete, hova forduljak először stb. Kerestem az interneten, de így, hogy a szomszédtól venném közvetlen a telekhatárunk mellett, sajnos nem találtam hasznos információt.
Köszönettel: Ági

 

Kedves Ágnes!

Nehézkes az ügyintézés, de nem lehelten a feladat.
Ha a szomszéddal van egy elvi (nem baj, ha írásos), megállapodás, akkor a helyi önkormányzat építésügyi vagy műszaki osztályán szükséges információt kérni.
pexels-photo-109042.jpeg
A kérdések, amire választ kell kapniuk.
1. mennyivel (nm) kell növelni a telek méretét ahhoz, hogy a bővítés és tetőtér beépítés beleférjen a 15 % beépíthetőségbe?
2. ha a szomszéd ennyi nm területet hajlandó eladni az ő telkéből, nem lesz-e annyival kisebb, hogy az ő beépíthetőségét negatív módon befolyásolja? Ne utána derüljön ki.
b, a legkisebb kialakítható telek méretbe bele fog-e férni?
Ha és amennyiben minden ok, akkor a Járási Földhivatalban egy ajánlott földmérővel ki kell méretni az új telek méreteket. Ezután megkötni az adásvételi szerződést, és a földmérő által készített helyszínrajzzal együtt beadni a földhivatalba, és rimánkodva várni, hogy jóváhagyják.
A többi már szinte gyerekjáték lesz:-)
Üdvözlettel
Őszinte Ingatlanos
 A címlapkép forrása: www.pexels.com
Őszinte Ingatlanos 2016. november 17.

Alku papíron? Rendelkezésre tartási díj, az meg mi az?

Kedves Őszinte Ingatlanos!

Az lenne a kérdésem, hogy az ingatlanközvetítők miért ragaszkodnak foggal-körömmel az írásos vételi ajánlathoz, és miért, milyen jogcímen kérnek el egy vevőtől kisebb nagyobb összeget?

Én felháborítónak tartom, akarnék venni, de nincsen bizalmam akár fix akár x %-ot oda adni senkinek.

Ha tetszik a kiválasztott lakás, akkor a jogi képviselőm készíti a szerződést, és a foglalót már fizetem is. De előre oda adni bármit… Azért írtam, mert szinte csak kizárólag ilyennel találkozom a piacon, és ha ebből nem engedek, akkor nem fogok tudni vásárolni?

Egy debreceni olvasó

Kedves debreceni olvasó!

Az írásos vételi ajánlatforma már lassan15 éve jelen van az ingatlanközvetítői piacon. Alapvetően mindegyik szereplő, tehát a vevő, az eladó és a közvetítői érdekeit is egyformán szolgálja.

Többé-kevésbé az alábbi tartalommal szokott bírni:

  • vevő/ajánlattevő adatai;
  • ingatlan adatai, amire ajánlatot tesz;
  • a konkrét árat, amit adna az ingatlanért,
  • ennek megerősítése érdekében mennyi rendelkezésre tartási díjat tett le (letétbe, ingatlanközvetítőhöz, stb).
  • a fizetési ütemezést (már ha van, pl.: részletekben, mert hitelt vesz fel, ebben az esetben legalább 3 részben fog fizetni);
  • a jogi képviselőjének az elérhetőségét;
  • az ajánlatot mennyi ideig tartja fent.

Tehát a fentiekből kitűnik, hogy ez egy „rendelkezésre tartási díj”, ami arra szolgál, hogy a közvetítő és az eladó is lássa a vásárlási szándékunk komolyságát.

Ez a díj, bele számít a vételárba, ilyen módon mind az eladó, mind a közvetítő érdekei védve vannak.

Miért jó ez Önnek vevőnek? Korrekt közvetítő más ajánlatot nem fogad el, és nem kezd más érdeklődővel és az eladóval ártárgyalásba, alkuba. Így amíg nem záródik le az Ön ártárgyalása, addig más nem veszi meg az ingatlant.

Ingatlanba fektetnél? Ezeket ajánljuk (x)

 

Ez a díj azonban, abban az esetben, ha a vevö elfogadott vételi ajánlat esetén visszalépne (eláll a vételtől), nem jár vissza a letevő számára! Az ajánlat komolyságát, véglegességét hívatott szentesíteni, vagyis alaposan gondoljuk meg mielőtt kitöltünk, aláírunk egy vételi ajánlatot.

Üdvözlettel

Őszinte Ingatlanos

 A címlapkép forrása: www.pexels.com

Őszinte Ingatlanos 2016. november 13.

Sufni tuning! Ebben tud segíteni az ingatlanos?

Kedves Ő I!

Kecskeméten van eladó garázsunk. Gondolkodunk ingatlanközvetítő bevonásán, de nem ismerjük ennek részleteit, például hogy mivel számoljunk, kb mennyi a jutalék (azt látjuk, h várhatóan 3-6 %, de ez ugye egy intervallum, és "általában"), vmint nem tudjuk, h ez a hírdetésben szerepeltetni kívánt eladási árból jön le, v már ezzel az összeggel megemelt árat írjunk tervezett h.feladásunkba. Egyúttal kérdezem, h jó ötletnek tartják-e a közvetítő bevonását ? (Korábban azt tapasztaltuk más online hírdető oldalaknál, h inkább lakásoknál javasolt, és főleg Pesten.)

Ha mégis jó ötletnek tartják, akkor hogyan történik a közvetítő kiválasztása ?

Üdvözlettel: Béla

Kedves Béla!

Bármilyen ingatlan típusnál kérhetünk, igénybe vehetünk ingatlanközvetítői szolgáltatást. A szolgáltatási díj mértéke eltérhet lokációtól, ártól, mérettől vagy állapottól függően, azonban leginkább a megbízási szerződés típusától. Alapvetően három féle szerződéssel dolgoznak a szolgáltatók.

Kizárólagos

Amennyiben Megbízó kizárólagosságot biztosít, úgy az ingatlan értékesítése érdekében Megbízotton kívül a megbízás időtartama alatt semmilyen más irodát, magánszemélyt ingatlanközvetítési tevékenységgel nem jogosult megbízni, a meglévő ilyen megbízásokat köteles azonnali hatállyal felmondani, és semmilyen módon és formában nem jogosult az ingatlant eladásra saját maga hirdetni.

Fél-kizárólagos

Megbízó fél-kizárólagosságot biztosít, úgy az ingatlan értékesítése érdekében Megbízotton kívül a megbízás időtartama alatt semmilyen más irodát, magánszemélyt ingatlanközvetítési tevékenységgel nem jogosult megbízni, a meglévő ilyen megbízásokat köteles azonnali hatállyal felmondani. Ugyanakkor bármely módon és formában maga is jogosult az ingatlant eladásra hirdetni.

Nem kizárólagos

Amennyiben Megbízó kizárólagosságot nem biztosít, úgy az ingatlan értékesítése érdekében jogosult bármely más irodát, magánszemélyt ingatlanközvetítési tevékenységgel megbízni, bármely módon és formában az ingatlant eladásra hirdetni.

Gondolom sejthető, hogy melyikhez kapcsolódik a legkedvezőbb díj J

A közvetítői díj a tényleges eladási árból jön le, vagyis amennyiért eladódik az ingatlan, annak arányában kell kifizetni.

Egy jó közvetítő bevonás minden esetben hasznos, néhányat felsorolnék:

  • árazás;
  • profi hirdetés kezelés;
  • biztonság;
  • segítség a jogi, hitel kérdésekben;

 Ingatlanhirdetések magánszemélyektől (x)

Ahhoz, hogy ne csalódjunk, azonban legyünk körül tekintőek!

Vegyük figyelembe a közvetítő kiválasztásánál, hogy olyan embert választunk, akiben maximálisan meg bíznunk. Szakmailag legyen felkészült, tapasztalt, ne féljünk elkérni a bizonyítványait, referenciáit. Mutasson be az értékesítést illetően egy stratégiát, hogy hogyan és mennyi időn belül fogja eladni a rábízott ingatlant. Az árazásnál ellenőrizzük, hogy milyen adatokból, hogyan végezte a piaci ár képzését.

Mind ezek után nem fog meglepetés érni bennünket!

Üdv

Ő I

 A címlapkép forrása: www.pexels.com

 

Őszinte Ingatlanos 2016. november 08.

Mekkora buli az Airbnb?

Szia Őszinte Ingatlanos!

Tudom, hogy nem feltétlenül egy ingatlanos kell ehhez, inkább jogász, de kíváncsi vagyok a véleményedre, volt-e ilyen a praxisodban, hallottál-e már ilyenről.

Belvárosi társasházban lakunk, és sajnos az utóbbi időben, nagyon elszaporodott a házban a lakások airbnb formában történő kiadása. Ezzel önmagában nincs bajunk, állandó lakosoknak. Azonban, mivel a „buli negyedhez” közel van a ház, egyre több problémánk van a különböző ide érkező, magukat 2-4 nap alatt teljesen kiütősre ivó, bulizó „vendégekkel”. Gyakori eset, hogy hajnalban az after party a lakásban folytatódik, hangosak, és koszosak, egyszersmind tarthatatlan állapotok uralkodnak az udvarban, házban. Mit tanácsolsz? Megtilthatja egy társasház az adott lakásoknak a kiadását?

Előre is köszi

Tímea

 

Kedves Tímea!

Nos, őszintén nem tudok olyan esetről, ahol a társasház ezt korlátozni akarta volna. A probléma ismert (nem csak az airbnb bérlők kapcsán).

Hasonló témákban írtunk már ezeken a helyeken, érdemes a hozzászólásokat is böngészni.

 ( Tűrnünk kell, hogy kuplerájt  üzemeltetnek a bérházunkban?  Stúdió zenész a szomszéd, költözni akarok! Rossz szomszédság, török átok...)

Alapvetően egy társasház az albetétes tulajdonosnak nem tudja megtiltani az ingatlan kiadását. 

A törvény szerint:

 „A szervezeti-működési szabályzat

  1. a) meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület rendeltetésének megfelelően;
  2. b) ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségében a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.

(2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok - amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak - a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.” Hozzá teszem, a kritériumokból nem lógnak ki a vendégek. Egyébként egyértelmű szankció sem szerepel benne.

Egyetlen járható, de hosszadalmas utunk van.

A SZMSZ-ben, házi rendben leírtak alapján, rendőrség értesítésével, feljelentéssel, vagy polgári peres úton lehet érvényt szerezni a házi rendben foglaltaknak. 

Lesz büntetés, csendháborítás, garázdaság stb. miatt.

Ha ez mindig előfordul, akkor lehet a bérbeadónak annyi kellemetlensége, ami miatt esetleg a további bérbeadástól elmegy a kedve. Megjegyzem legfeljebb a jelenlegi bérlőtől lehet egy esetleges bírságot beszedni, vagy az egyéb károkozást behajtani. Hasonló esetekben tudunk jogi segítséget nyújtani (szakértő ingatlanjogász elérhetősége a szerkesztőségben).

Őszinte Ingatlanos

Eladó belvárosi lakások (x)

 A címlapkép forrása: www.pexels.com

 

 

dobog 2016. október 22.

Az ingatlanközvetítők és a „fatális véletlenek”

ingatlanosscottmaxwell_flickr.jpg

fotó: Scott Maxwell/flickr

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

 

Gondolom sokaknak ismerős az alábbi forgatókönyv: valaki magánszemélyként meghirdet egy lakást kiadásra, vagy eladásra. Minimalizálja a költségeit, csupán az ingyenes ingatlanos portálokra tölti fel a hirdetést, illetve ahol a képért külön felárat kell fizetni (szinte minden nagyobbnál), ott fotók nélkül.

Tovább