Őszinte Ingatlanos

oszinteingatlanos 2015. október 21.

Most akkor hogy is van ez a licit?

Kedves Őszinte Ingatlanos!

Egy furcsa helyezettel kapcsolatban lennék kíváncsi a véleményedre.
Családommal lakást keresünk, azaz meg is találtuk a megfelelőt. Tettünk árajánlatot, majd egy kis pingpongozás után kiderült, hogy az eladó nem akar engedni az irányárból. Mivel mi tényleg meg akarjuk venni azt a lakást, úgy döntöttünk, hogy megadjuk az eladónak az irányárat. DE erre ő időt kért, mondván olyan nagy az érdeklődés, hogy elképzelhető, hogy licitálhatnak a potenciális vevők.
Kérdéseim:
1. Ez teljesen etikátlan, nem? Nincs ingatlanos közvetítő köztünk, tudom, hogy a megbízási szerződésben benne van, hogy ha jön x és megadja y árat, oda kell adnia a lakast. De így? Nem véd semmi engem,mint vevőt az ilyen etikátlan viselkedéstől, igaz?
2. Ha licitre kerül sor, az hogy néz ki jogilag korrekten? Úgy értem,'hogy miért kellene elhinnem, h a masik fölém ígért? Vagy összejövünk mind egy közös teázásra licitálgatni? Hogy fest ez a gyakorlatban? Köszönöm válaszod!

Üdv,

Ildikó

Kedves Ildikó!

Valóban nem túl etikus az eladó magatartása.

Ha magánszemély, magánszeméllyel próbál alkudozni, írásos ajánlat nélkül, nem sok mindent lehet tenni. Ha nem csaptak egymás kezébe, nem lehet kényszeríteni, hogy eladják az ingatlant. Természetesen egy hosszadalmas jogi vitába bele lehet menni, de ezt nem tanácsolom, mert nem lehet jól bizonyítani az igazukat.

A 2. kérdésre válaszolva jogilag csak az elektronikus, vagy nyílt árverés lehet korrekt. Szóban elhangzott, az eladó által közvetített licitbe semmi képpen nem mennék bele. Én nem vettem még ingatlant ilyen magán liciten, tehát nem tudom megmondani, hogy a gyakorlatban hogy megy az ilyen. De az biztos, hogy érdemes fenntartásokkal kezelni minden ilyen szituációt.

Üdv

A bejegyzés trackback címe:

https://oszinteingatlanos.blog.hu/api/trackback/id/tr288009187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bicepsz Elek77 2015.11.05. 13:07:09

Etikátlan??? Miert? Alkudni nem etikatlan? Az o tulajdona, annyiert adja , amennyit fizetnek erte.
Ha nem tetszik az ar ott kell hagyni es keresni egy olcsobbat(ennyi erovel egy no is etikatlan ha valogat).
Amugy ha nem eri meg ne fizessenek neki tobbet oszt jonapot!!!

Nagykócsag 2015.11.05. 13:07:16

Nem szép, ez igaz. De amíg nem foglalóztad le, addig valójában (jogilag) nem történt semmi csak beszélgettetek. Ebben a fázisban még bárki meggondolhatja magát. Lehet hogy Te is meggondolod magad, pl ha a szerződés feltételeiben nem sikerült megegyezni az eladóval. Akkor ő is legyen kiakadva?

palipali 2015.11.05. 13:07:26

Mivanmivanmivan?

Ha van egy ingatlanom, autóm, szakadt farmerem, fél vajaskenyerem, amiért az érdeklődők sora az utca végén áll, miért ne adhatnám el annak, aki a legtöbbet adja érte? Naná, hogy belekiabálok a levegőbe, hogy épp mennyin áll a legmagasabb ajánlat, van-e, aki többet adna érte!

Ezt persze lehet elektronikusan, vagy hagyományosan (pergő nyelvű bemondóval, kalapáccsal), de akár bemondásos alapon is (épp most jövök egy másik vevőjelölttől, aki épp kétszer annyit adna érte) - a vevőn múlik, hogy mibe megy bele, hogy mit hisz el, és (nem utolsó sorban) hogy mennyit is ad végül a licit vágyott tárgyára.

Egyik módszert se nevezném etikátlannak. Jogilag inkorrektnek meg pláne nem! Nincs ugyan jogi végzettségem, de a józan eszem azt sugallja, nem létezik olyan jogszabály (legalábbis egyelőre - de ne politizáljunk ;-)), ami korlátozná, mennyit kérhetek az ingó vagy ingatlan tulajdonomért.

Megegyezés után árat változtatni jóízlés, gyomor és korrektség dolga (igen, ez már lehet etikátlan). Szerződés után pedig lehetetlen, legalábbis, ha jól van szövegezve a papír.

Ja, még valami. A "licit" megjelenhet a vevői oldalon is. "Miért vegyem én meg az Ön kedves ingatlanát (báránykáját, kiálló rugós díványkáját), amikor a szomszéd utcában van egy éppen ilyen, feleennyiért?" A módszer sikerességéhez sokat hozzátesz az ügynevezett "pléhpofa" alkalmazása, vagy egy valóban létező ellenajánlat a zsebben. Mely esetben rögvest át is lehet fáradni a "szomszéd utcába", és ott is feltenni a fentebb idézett kérdést - immár az új árral. Az ingajárat mindaddig folytatódhat, amíg csak egy eladó marad talpon.

Ha ez a licit nem etikátlan (mert ugye nem tekintjük annak?), akkor miért lenne az, ha az eladó szeretné feljebb tornázni az eladási árat?

És egy utolsó gondolat. Ha az eladási árat reálísnak tartjuk (tessék a vevőnek utánajárni, meggyőződni róla!), akkor nemigen valószínű _több_ tényleges vevő - érdeklődő akármennyi, de azok ugyebár nem fizetnek, tehát nem is számítanak. Azt akarom ezzel mondani, hogy ha megcsináltam a házi feladatom, és szerintem az ingatlan reális ára X, akkor csak akkor mennék ennél feljebb, ha valami plusz érdekem fűződik hozzá. Ez lehet érzelmi (itt nőttem fel), anyagi (már ki kellett költöznöm az előzőből), esetleg sokkal közelebb van a munkahelyemhez, és jelentős utazási időt és költséget spórolhatok meg az új lakással.

Szerintem.