Őszinte Ingatlanos

MeNa 2018. augusztus 24.

Mit tehetünk, ha túl nagy a kaució?

Az ősz közeledtével nagymértékben növekszik a kiadó ingatlanok iránti kereslet a piacon, hiszen továbbtanuló diákok vagy éppen friss diplomás munkavállalók egyaránt törekszenek az oktatási intézményhez, munkahelyhez közeli lakóhelyet választani. Tekintsük át röviden tehát mindazon jogokat és kötelezettségeket, melyek a bérlő és a bérbeadó viszonyát meghatározzák, köztük a kauciót is.

  1. Szavatosság és használat

A bérbeadót a kiadott ingatlant illetően két tekintetben is szavatosság terheli: egyfelől ő felel azért, hogy az ingatlan alkalmas a szerződésszerű használatra, másfelől azért is, hogy harmadik személynek nincs azon olyan joga, mely a bérlőt akadályozná a használatban. Másik oldalról a bérlőnek az ingatlant rendeltetésszerűen kell használnia, és harmadik személy használatába csak akkor adhatja, ha ehhez a bérbeadó hozzájárul. Hasonlóan elengedhetetlen a bérbeadó engedélye az átalakítással kapcsolatos munkálatokhoz.

euro-870757_1280.jpg

  1. Költségviselés

Főszabály szerint a fenntartással járó kisebb költségeket a bérlő köteles viselni, azonban minden egyéb kiadás és dologgal járó teher a bérbeadó terhén marad. Így például a bérlőtől elvárható, hogy kisebb háztartási problémákat, mint a csaptelep enyhe szivárgása, maga hárítson el. Ugyanakkor csőtörés vagy az elektromos hálózat meghibásodása esetén már a főbérlő értesítése és intézkedése szükséges. A bérlő az általa okozott károkat természetesen köteles megtéríteni.

  1. A bérleti szerződés megszüntetése

A határozott időre kötött szerződés a megjelölt időtartam lejártával szűnik meg, bár közös akarattal a felek korábban is felszámolhatják a jogviszonyt. Határozatlan idejű szerződés esetén a felmondás szabályai a díjfizetés gyakoriságától függnek – a leggyakoribb, havi rendszerességgel történő térítés esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjára mondható fel a megállapodás. A közösségi együttélés szabályaival kirívóan ellentétes magatartást tanúsító vagy az ingatlant rendeltetésellenesen használó bérlővel szemben a bérbeadó azonnali hatályú felmondással is élhet.

  1. Néhány gyakorlati felvetés

Nem lehet eléggé hangsúlyozni az írásbeli szerződéskötés fontosságát, valamint az átadás-átvételi jegyzőkönyv készítését (akár fényképfelvételek mellékelésével), melyben lényeges feltüntetni az ingatlan állapotát, esetleg leltárt készíteni az ingatlanban található ingóságokról, így azok később egyértelműen elkülöníthetők lesznek a bérlő által a bérleménybe vitt dolgoktól.

A szerződésben érdemes részletesen kitérni továbbá a karbantartási kötelezettségek alakulására, valamint megállapodni a közös költség viseléséről: főszabály szerint ez a kiadás ugyanis a tulajdonost terheli, önmagában a bérleti jogviszony nem teszi a bérlő kötelezettségévé ennek viselését. Ugyanakkor egyre több esetben találkozhatunk azzal, hogy a közös költség magában foglal valamilyen fogyasztási tételt is, mely értelemszerűen a bérlő oldalán realizálódna.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a háromhavi bérleti díjat meghaladó kaució kikötése esetén a bérlő bíróságtól kérelmezheti annak mérséklését! Ennek a biztosítéknak a céljára és funkciójára, visszatérítésének módjára is tanácsos kitérni a szerződésben.

Szerzőnk dr. Heinrich Renáta ügyvéd, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője

A bejegyzés trackback címe:

https://oszinteingatlanos.blog.hu/api/trackback/id/tr5914195607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

illiberalisberlo · http://illiberalisberlo.blog.hu/ 2018.08.24. 05:26:44

Nincs túl nagy kaució! ;) Főleg amíg ilyen bérlők vannak.

metal · http://electric.blog.hu 2018.08.24. 13:21:42

"Ne feledkezzünk meg arról, hogy a háromhavi bérleti díjat meghaladó kaució kikötése esetén a bérlő bíróságtól kérelmezheti annak mérséklését! Ennek a biztosítéknak a céljára és funkciójára, visszatérítésének módjára is tanácsos kitérni a szerződésben."

Ez egy tök jó tanács. Csak az amaradt i belőle, hogy az szinte biztos, hogy ha bírósághoz fordulsz, akkor te nem veszed már bérbe az ingatlant. Kicsi az esélye, hogyy a beperelt tulajdonos még szóba áll az illetővel.

Kpete 2018.08.24. 20:30:37

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a háromhavi bérleti díjat meghaladó kaució kikötése esetén a bérlő bíróságtól kérelmezheti annak mérséklését!

Ez zseniális ötlet, bírósági úton így kell mérsékelni a kauciót:

gondolom, a kereset beadása előtt már fel kell szólítani a bérbeadót a kaució mérséklésére, valamilyen határidő megadásával.

ezután a bérbeadó rögtön fel is mondja a bérleti szerződést, a megfelelő törvényes határidők betartásával.

mire tárgyalásra kerül a sor, addigra rég letelt a felmondási idő, a kiköltözéskor a pedig úgyis visszakapja a bérlő a kauciót.

Esetleg ha egyéves határozott idejű a szerződés, akkor talán a lejárat előtt 1-2 hónappal meglesz a tárgyalás, mire jogerős lesz, és fizetnie kell a bérbeadónak, addigra úgyis visszadná a lejárat miatt.

Az ember már felnöttkorára megtanulja, hogy mi jár annak, akinek igaza van? A szája.

Ha már tanácsokat adsz a bérlőknek és bérbeadóknak, esetleg az életszerűséget is figyelmeb vehetnéd.

apro_marosan_petergabor 2018.08.24. 22:20:19

Örülök, hogy végre bérlőről és bérbeadóról van szó cikkben, nem pedig "albérlőről" és "albérletről" stb....
Amúgy a 3 hónapnál magasabb kaució valóban életszerütlen.

Beer Monster 2018.08.25. 00:18:23

Melyik jogszabály szerint kell a csőtörést a bérbeadónak elhárítani? Mert a ptk szerint ugye egyértelműen a bérlőt terhelik a karbantartási költségek.

tistedur 2018.08.25. 11:21:51

6:335. § [Költségviselés]
(1) A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel.
(3) A bérbeadó jogosult arra, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze, és a dolgot fenyegető károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha azokat a bérbeadó nem végzi el.

6:344. § [A bérbeadó karbantartási kötelezettsége]
A bérbeadó a karbantartási kötelezettségét
a) életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül;
b) egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg
köteles teljesíteni.

a kiégett izzó cseréje valóban a bérlő dolga, de a csőtörés, elromlott bojler, beázás elhárítása stb. a bérbeadóé

John Doe3 2018.08.25. 14:31:45

Azért jogvégzett tanácsadónak illene tudni arról, hogy a Ptk. a lakásbérletre különös szabályokat alkalmaz, idézve:
6:342. § [Lakásbérleti szerződés]

Ha a szerződés tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan, a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
[Nevezetesen:]
6:347. § [Rendes felmondás]
(1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel.

Figyeljük meg, hogy a topicban a "következő" szó nem szerepel, vélhetőleg a szerzó az általános szabályokból építkezett. Tekintettel arra, hogy a régi Ptk. még három hónapos felmondást tekintett alapesetnek, nagyon nem mindegy, mire alapozunk!