Őszinte Ingatlanos

MeNa 2018. szeptember 19.

Csöpög a csap, beázik a plafon. Ki fizesse a javítást?

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

Három hete lakunk egy belvárosi bérlakásban és két napja vettük észre, hogy folt van a plafonon, ami lassan, de növekszik. Ráadásul csőtörés miatt is szenvedünk. Nem akarunk jogvitát, de az biztos, hogy egy fillért sem fizetünk. Legalábbis nem akarunk fizetni. Ön szerint jogosan tesszük ezt?

Üdvözlettel

Egy magát becsapottnak érző bérlő

Tisztelt levélíró!

A lakásbérleti piac állandó változásai, dinamikus átalakulása közepette vannak olyan jellegű problémák, amelyek rendre előkerülnek a lakás használata során, és ha a felek nem rendelkeztek egyértelműen a bérleti szerződésben, akkor vitára adnak okot. A lakásban felszerelt épületgépészeti berendezések, világítótestek, fűtési- és hűtési rendszer, más háztartási berendezések meghibásodásának komoly költségvonzata lehet, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mi áll a szerződésben, ennek hiányában hogyan szabályozza ezt a kérdést a lakástörvény.

flood-24420_1280.png

A felek a lakásbérleti szerződésükben kiköthetik, és célszerű is kikötniük, hogy a gépek, eszközök, berendezések karbantartására, meghibásodására kinek kell költenie a lakásbérlet időtartama alatt. A szerződéskötési szabadság elvéből fakadóan ebben a kérdésben a felek szabadon megállapodhatnak, de el is hagyhatják ezt a részt a szerződésből. Érdemes áttekinteni, hogy mit mond a lakástörvény és a bírói gyakorlat a felek jogairól és kötelezettségeiről.

A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. Igen ám, de mi tekinthető az épület központi berendezésének? Fontos tudni: egymástól megkülönböztetendő fogalom a lakás berendezése és a lakás központi berendezése. Ezek ugyanis nem ugyanazt takarják. A lakás berendezéseit a bérlőnek kell javítania, cserélnie, a központi berendezést pedig a bérbeadónak.

A lakás berendezéseinek számítanak:

  1. a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
    b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
    c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
    d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
    e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
    f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
    g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
    h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
    i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

Az épület központi berendezései általában a következők:

  1. a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
    b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
    c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
    d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;
    e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;
    f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
    g) a személy- és teherfelvonó;
    h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
    i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
    j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

A bérbeadó akkor is felel a törvényi kötelezettségeiért, amennyiben társasházi lakásról van szó, és a társasház közösségnek elmulasztja a szükséges munkálatok elvégzését. Ami a határidőket illeti, nem a lakástörvény, hanem a Ptk. határozza meg az azonnal elvégzendő, és a tervezhető karbantartási munkálatokat. A bérbeadó a karbantartási kötelezettségét az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül köteles teljesíteni. Egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg kell ezeket elvégeznie.

Szerzőnk dr. Vágány Tamás, a D.A.S.Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője

A bejegyzés trackback címe:

https://oszinteingatlanos.blog.hu/api/trackback/id/tr4614244775

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Amusing 2018.09.19. 16:01:20

A tisztelt ügyvédeknek egy vmi kéne megtanulniuk a sok-sok iskolai évben. Válaszolni Igennnel vagy Nemmel

Medgar 2018.09.20. 15:44:15

@Amusing: A világ nem olyan egyszerű mint amilyen te vagy.

Amusing 2018.09.20. 15:55:18

@Medgar: igen ez is egy magyarázat...csak nem válasz a posztoló kérdésére

Eva Balazs 2018.10.11. 13:49:22

Ma jött el az éves lomtalanítás napja. 3 hónapja költöztem egy 7 lakásos társasházba, s azóta rákellett jönnöm, hogy egy nemtörődöm, egoista, kimondottan (alátámaszthatóan) rosszindulatú "közösség" körébe kerültem, ahol minden változást megvétóznak még akkor is, ha abból semmi hátrányuk nem származik, sőt a közös ingatlan értékét növeli. Példának okáért: félszuterén lakást vásároltam, mely nagyon sötét. Első lépésként érdeklődtem az önkormányzat építési osztályán, hogy van-e még egy ablak beépítésére lehetőség.l A válasz igen volt. A lakók azonban i ndokolás nélkül megtagadták a hozzájárulásukat, és mindig ugyanazok, akik hosszú ideje élnek a házban, 15-40 éve, de semmilyen felújítási költséget nem szavaztak meg a 80 éves épület karbantartására, melynek hatása nagyon hamar megmutatkozott. A bejövő gerincvezeték megsérült, és a szomszédos fszt-i lakást, paralell az enyémet is eláztatta. A lakók többségének véleménye szerint azonban a javítási költség viselése nem tartozik a közös költség fogalmába. Természetesen emeleti lakókról van szó, mely probléma őket nem érinti.
Érdeklődni szeretnék, mit ír elő a társasházi törvény ilyen esetre, kihez fordulhatunk panasszal. Hogy kötelezhetnénk az ilyen lakókat arra, hogy ezen sajátos magatartásukon változtassanak?
van-e arra lehetőség, hogy az évek óta leamortizálást magatartásukkal, nemtörődömségükkel előidéző lakók nagyobb szorzószámú felújítási alapra kötelezhetők legyenek, s a soronkívül elvégzendő munkák kifizetésére kötelezhetők legyenek.
Ahogy kezdtem, ma lomtalanítási nap van a kerületben. De nem a társasházban. A közös mosókonyha tele évtizedes lomokkal, rothadó, penészes cipőkkel, szőnyegekkel, billencs gumikerekekkel, s amit csak elképzelni lehet. A falak mállanak, penészes, büdös, és senki nem hajlandó megmozdulni a rendrakás érdekében, hiába kérleltem őket. De nemhogy nem mozdulnak, még tettlegesen megfenyegetett az egyik legrégebbi lakó fia (egykori sportoló), és elküldött ..... , hiába kértem, hogy emberekhez méltóan beszéljük meg a helyzetet. Mit lehet ilyenkor tenni, hogy az igényesség győzzön a nemtörődöm, egoista, igénytelen magatartást tanúsító lakókkal szemben. Kisebbségben vagyunk, sőt azon belül is csak én lakok életvitel szerűen a társasházban, a másik két tenniakaró lakótárs a lakást kiadta, tehát közvetlenül engem érint legsúlyosabban a probléma. (Nem akarok megfutamodni, amit ők nemes egyszerűséggel közöltek, "ha valami nem tetszik el lehet költözni...")

,