Őszinte Ingatlanos

MeNa 2018. október 18.

Ki győz?A haszonélvező vagy a tulajdonos?

Sok jogvita keletkezik amiatt, hogy az ingatlanok tulajdonosai és haszonélvezői nincsenek teljesen tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel. Most összefoglaljuk a legfontosabbakat.

A törvény alapján a haszonélvező széleskörű jogosultságokkal rendelkezik a haszonélvezet tárgyát illetően. Jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására. Mindezek során a törvénynek megfelelően a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A rendes gazdálkodás fogalma azonban nincs konkrétan meghatározva tekintettel arra, hogy az alapvetően attól függ, hogy mi a haszonélvezet tárgya. A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, vagy alakíthatja át, amennyiben annak változatlan formában hagyása sérti a rendes gazdálkodás követelményeit.

veteli_jog_2.jpg

A haszonélvező birtokolhatja és használhatja is a dolgot (ingatlant), de nem rendelkezhet felette. Vagyis például bérbe adhatja a haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant, azonban nem adhatja azt el.

A haszonélvező köteles viselni a dologgal kapcsolatos terheket, valamint őt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. Ebbe a körbe azok a költségek tartoznak, amelyek a dolog hasznaiból általában fedezhetők vagy amelyek a dolog használatával rendszeresen együtt járnak. Ez érthető is, hiszen, ha például egy ingatlant a haszonélvező használ, értelemszerű és jogos elvárás a tulajdonos részéről, hogy ő fizesse a lakás közüzemi számláit.

A rendkívüli javításokkal és helyreállításokkal kapcsolatos terheket azonban a tulajdonosnak kell viselnie. Rendkívüli javításnak és helyreállításnak azon tevékenységek minősülnek, melyek a szokásos mértéket túllépő, aránytalan terhet jelentenek.

34057411_xl_1.jpgA haszonélvező ezeket a munkálatokat is elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. Ez esetben a haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését követelheti.

A fentiek mellett a haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.

A haszonélvező jogainak és kötelezettségeinek ismertetése után, nézzük a dolog tulajdonosára vonatkozó szabályokat. A tulajdonos egyik legfontosabb jogosítványa, hogy jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől abban az esetben, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha ennek ellenére a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a tulajdonos a bírósághoz fordulhat és kérheti a haszonélvezeti jog gyakorlásának a felfüggesztését a biztosíték adásáig.

A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja. Erre tipikus példa lehet az, ha a haszonélvező bérbe adja az ingatlant, de a bérlő nem használja azt rendeltetésszerűen, vagy rongálja.

flood-24420_1280.png

A tulajdonos jogosultságainak is vannak korlátai. A haszonélvezeti jog fennállása alatt ugyanis a dolog birtoklásának, a használatának és a hasznai szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ez azt jelenti, hogy a dolog használatának tekintetében a haszonélvezőt elsőbbség illeti meg.

Érdemes megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul – például egy ingatlanban tűz keletkezik és leég, vagy egy haszonélvezeti joggal terhelt gépjárművet ellopnak – a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Amennyiben viszont a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled. Ebben az esetben a tulajdonos kérheti a haszonélvezeti jognak a dolog helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.

euro-870757_1280.jpg

Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik, azonban abban az esetben, ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre fog kiterjedni. A törvény alapján akkor, ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel.

Az előző példákhoz visszatérve, ha a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan leég és a lakásbiztosító megtéríti a kárt, mind a tulajdonos, mind a haszonélvező kérheti a biztosítási összegnek a lakás helyreállítására történő fordítását. A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti.

Szerzőnk dr. Fekete Klaudia jogtanácsos, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oszinteingatlanos.blog.hu/api/trackback/id/tr3114306641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kpete 2018.10.19. 01:02:49

milyen szépen ki tetszett gyomlálni a PTK szövegéből a paragrafusok számát, sehol sem maradt benne a copy-paste-lésnél.

Esetleg legközelebb néhány önálló gondolat is menne a témáról?