Tudta, hogy már több mint egy éve annak, hogy Budapesten elindult az úgynevezett hőgyűrű kiépítése, amely - a tervek szerint - össze fogja kötni a budai és pesti távhő vezetékeket? A levegőszennyezettséget visszaszorító fejlesztés 40-45 ezer belvárosi lakást érint Pesten. Emellett nyakunkon van a 2021-ben érvénybe lépő, uniós szintű épületenergetikai szabályozás. Ez vadonatúj ntézkedéseket is megkövetel az újlakás építkezéseknél, például azt, hogy a felhasznált energia legalább negyede(!) megújuló forrásból származzon. Ez komoly kihívás elé állíthatja majd a beruházókat. Drágulhat emiatt is az új lakás, akár 20-30 százalékkal is!

Bár sokaknak a távfűtés hallatán még mindig a távhővel ellátott panellakások fűtéskorszerűsítését, és az egyedi hőmennyiség-mérő rendszerek kialakítását megelőző időszak juthat eszébe. Az elmúlt két évtizedben megváltozott a fűtési eljárás általános megítélése, és mára sokhelyütt a fűtési rendszerek rangsorában a leggazdaságosabb és környezetkímélőbb megoldások között tekintenek rá. Mindehhez persze szükség volt a technológia továbbfejlesztésére, a panelházak és egyéb társasházak nagy ívű korszerűsítési projektjeire, illetve arra, hogy 5 százalékos áfakulccsal vehető igénybe a távhőszolgáltatás.
A korszerűsített panelházakon túl azonban egyre több lakóingatlan-fejlesztő választja ezt a fűtési megoldást, főként azért, mert akár hűtésre is könnyen alkalmassá tehető a rendszer.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az irodaházak építésénél szinte már elsők között szerepel a fejlesztők listáján a távhő rendszer kiépítési lehetőségének vizsgálata: „Többen még mindig a panelekkel társítják a távfűtést, pedig már van olyan most fejlődő városnegyed, ahol az összes új épületet ezzel a megoldással tervezik fűteni.

Az utóbbi években emellett a hőszivattyús fűtési mód is előre tört az új lakásoknál, hiszen ezek a rendszerek már most megfelelnek a 2021-től életbe lépő, szigorú előírásoknak. Összességében elmondható, hogy a korszerű és környezetbarát fűtési, szigetelési megoldásokkal rendelkező lakások, akár 20-30 százalékkal is drágábbak lehetnek, mint kevésbé modern társaik”.

A 2021-ben életbe lépő új energetikai követelmények ugyanis óriási kihívás elé állítják a beruházókat és a magánépítkezőket. Kevesebb, mint másfél év múlva már csak olyan lakás kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiaigénye közel nulla, és primer energiaszükséglete (fűtés és melegvíz-előállítás) legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból biztosított, tehát elvárás lesz a legalább BB energetikai minősítés is.

Ráadásul a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az előírásokat. Azon kívül, hogy a rendszerek kiépítése számottevő plusz költséget jelent mind a tervezés, mind a kivitelezés során, teljesen új szemléletet is kíván.

A falusi csok is pozitív hatással van a kistelepülések lakásállományának energetikai állapotára, hiszen a maximum 10 millió forintos támogatás összegének felét mindenképpen bővítésre és / vagy korszerűsítésre kell fordítani. A plusz forrás pedig lehetőséget biztosít nyílászárócserére, szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, sőt akár napelemek vagy hőkollektorok telepítésére is.