Amikor leparkolunk egy ismerősünk otthona előtt, bizonyára arra számítunk, hogy járművünket jó eséllyel egy darabban látjuk viszont távozáskor. Az ilyen feltételezések néha azonban meghiúsulnak, és nem feltétlenül rongálással járó bűncselekmények miatt.

A konkrét esetben Balázs éppen unokatestvérét látogatta meg új albérletében, egy kisebb kertes házban. Balázs autójával az utcán parkolt le, és a délután további részében eszébe sem jutott, hogy ebből bármilyen problémája adódhatna. Indulás előtt azonban azzal kellett szembesülnie, hogy az ingatlan homlokzatán elhelyezett díszítőelemek egyike elvált a faltól, és a vakolattal együtt az autóján landolt, így jelentős károkozás történt a motorháztetőn és a szélvédőn.

Essen szét a ház?

A hatályos jogszabályok értelmében az épületről lehulló elemek által okozott károkért a tulajdonosnak kell vállalnia a felelősséget, így Balázs és unokatestvére a bérbeadót keresték meg.

Ilyen esetekben az épület tulajdonosa kizárólag annak bizonyításával mentesülhet a felelősség alól, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, illetve megtettek minden szükséges lépést a károkozás megelőzése érdekében.

Fontos, hogy a tulajdonos nem mentheti ki magát kizárólag arra hivatkozással, hogy nem ő építette az ingatlant vagy az adott ingatlanrészt, hiszen karbantartási kötelezettség is terheli!

Ám más a helyzet, ha nem az épület alkotórészének (cserép, vakolat, tartógerenda) lehullása okoz kárt, hanem valamilyen, az épületen elhelyezett egyéb tárgy, például kamera vagy reklámtábla.

Ha tehát Balázs unokatestvére a bérbeadó engedélyével a saját vállalkozását népszerűsítő cégtábláját elhelyezte volna az épületen, Balázs követelésének sorsa is némileg másképp alakult volna. Ekkor ugyanis nem csak a tulajdonos vonható felelősségre a bekövetkezett károkért, hanem az a személy is, akinek érdekében az adott tárgyat elhelyezték az épületen.

Ezek a rendelkezések természetesen akadályozzák meg azt, hogy a törvény által felelősként megjelölt személyek érvényesítsék igényeiket az esetleges tényleges károkozóval szemben.

Előfordulhat például, hogy a tulajdonos megbíz egy vállalkozót a vakolat és a díszítőelemek korszerűsítésével, azonban a kivitelező nem megfelelő munkát végez, s végső soron ez lesz a károkozás kiváltó oka. Ilyen esetben nyilvánvalóan méltánytalan lenne elzárni a tulajdonost a lehetőségtől, hogy a tényleges felelőshöz forduljon.

Cikkünk szakértő szerzője a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa, Dr. Heinrich Renáta