Szia Őszinte Ingatlanos!
Szeptemberi költözéssel a barátaimmal budapesti albi után vadászunk, nem hagyjuk az utolsó pillanatra. Lenne egy megfelelő lakás, ám a tulaj három havi kauciót kér, amit kissé sokallunk. 1-2 havit szoktak. A tulaj elmondta, hogy ő ehhez ragaszkodik és mivel amúgy a lakás, meg a bérleti díj is elég jónak tűnik, össze is tudnánk valahogy dobni a pénzt, akár bele is vágnánk.
Mégis van bennünk egy kis félsz, mert hallottunk már olyat, hogy akadnak bérbeadók, akik valami mondvacsinált indokkal a végén így is úgy is benyelik a kauciót. Egyáltalán kérhet ennyit a törvény szerint? Ki tudjuk ezt védeni? Esetleg kiköthetjük, hogy az utolsó három hónapban lelakhatjuk a kauciót és akkor már nem fizetünk bérleti díjat?
Előre is kössz a választ:
Krisz
zia Krisz,
Kauciónak (óvadék) ha úgy állapodtok meg a bérleti szerződésben, ki lehet kötni akár három havi bérleti díjnak megfelelő összeget is. Sőt, még ennél is többet, ne tévesszen meg, ha a témára ráguglizva olyasmit olvastok, hogy az új Ptk. szerint három hónapnál magasabb összegű kauciót kikötni tilos. A polgári törvénykönyv pusztán azt mondja ki, hogy az ennél magasabb összegű óvadékot a bíróság mérsékelheti.
Mivel a kaució lényege, hogy a lakásban bekövetkezett károk levonhatók belőle, ezért ha a bérbeadó belemegy, hogy azt a bérleti időszak kiketyegése előtt (akár mert valamelyik fél azt felmondta, akár mert határozott idejű a szerződés) a bérlők lelakják, akkor lényegében önmaga heréli ki ezt a biztosítékot.
No de hogyan tudják kivédeni a bérlők, hogy mondvacsinált indokkal ne nyelje be a kauciót a bérbeadó?
- Először is: alaposan nézzük át a lakás (vagy akár ház, üzlethelyiség stb.) kulcsainak az átvételekor a kéglit, a felszereléseket és a berendezéseket. Mi az, ami mozog, kotyog, csikorog, eleve beázott, lemállott, avagy odatolt bútorral elrejtett stb. Fotózzuk, akár videózzuk le, és ha a szerződésbe nem is írjuk bele, de egy külön feljegyzésben szerepeljen, amit a bérbeadóval is aláíratunk.
- Ha bármi elromlik (meghibásodik, vakolat lemállik stb-n.) e-mailben, SMS-ben stb azonnal értesítsük a bérbeadót.
- Egyezzünk meg abban, hogy havonta egyszer jogosult a bérbeadó (vagy egy családtagja, bizalmi embere stb.) átnézni a lakást, előzetesen egyeztetett időpontban. Ha ezt a lehetőséget a tulaj elmulasztja, akkor minden hónapban küldjünk egy e-mailt, SMS-t, egyéb dokumentált üzenetet, hogy a lehetőséggel nem élt, egyébként a lakásban minden rendben (vagy ha még se, akkor azt jelezzük).
Bérbeadóként pedig biztos, ami biztos:
- Rögzítsük a szerződésbe, hogy az óvadék után kamat nem jár. Pillanatnyilag ennek nincs nagy jelentősége, amilyenek a kamatlábak, de egy akár több éves bérlet esetén ki tudja, hogy mit hoz a jövő.
- Ha az a megállapodás egy hosszabb távra sanszos bérlet esetén, hogy bizonyos időközönként a bérlő a saját költségén álljon egy tisztasági festést, akkor azt írjuk be a szerződésbe (Pl, 3 évente/ 5 évente/kiköltözéskor )
Mit fed le az óvadék és mit nem?
A rendeletésszerű használat során felmerült elhasználódást nem. Mondjuk ha a felszerelt lakást mosogatógéppel vettük ki és az normális használat során elromlik, azt a bérbeadó köteles megjavíttatni. Ellenben ha bérlőként fittyet hányunk a gép hibaüzenetére és amiatt romlik el, az már a mi sarunk, aminek a javítási költségét a bérbeadó jogszerűen vonja le a kaucióból.
Természetesen mindettől a szerződésben el tudunk térni. Ha például a havi bérleti díj pontosan azért alacsonyabb, mert a bérlő bevállalja az ilyen jellegű kockázatot és költségeket.
A kaucióból visszajár az a részösszeg aminél a kár kevesebb. Ha nagyobb összegű a kár, mint a teljes óvadék, a különbözetet kérheti a bérbeadó.
Üdvözlettel:
Őszinte Ingatlanos
