Albérlet esetén a bérlő és a bérbeadó között lakásbérleti jogviszony jön létre, amihez a felek között megkötött írásbeli szerződés szükséges. Eddig mindenki tudja, de mi van akkor, ha az albérlő mást is befogad a lakásba.

A bérlő tehát az lesz, aki a bérleti szerződést aláírja. Nincs akadálya annak, hogy többen írják alá a szerződést bérlői oldalról, ilyen esetben bérlőtársakról van szó. De ez eléggé ritka a gyakorlatban.

A gyakorlatban tehát sűrűn előfordul – akár házastársak, akár élettársak, testvérek, stb- – esetén, hogy a költözni készülők közül csak egyikük írja alá az írásbeli dokumentumot. Például csak a feleség neve szerepel rajta. Fontos tudni, hogy ilyen esetben a férj nem válik automatikusan bérlővé!

Amennyiben olyan személy részéről, aki az ingatlanban bent kíván lakni, az aláírásnak bármilyen akadálya van, úgy vagy meghatalmazással van lehetősége a bérlőtársnak eljárni, vagy a szerződésben kell rendelkezni arról, hogy a bérlővel ki költözhet még a lakásba.

A bérleti szerződés ugyanis a lakás, és – külön említés nélkül is – a lakáshoz tartozó helyiségek használatára jogosítja fel a bérlőt. Nem szükséges tehát külön felsorolni, hogy a bérlő használhatja a pincét vagy a padlást is.

A lakáshoz tartozó egyéb helyiségek használatát a tulajdonosnak, főbérlőnek külön ki kell zárnia a szerződésben.

Más a helyzet az együttköltöző személyekkel kapcsolatban.

Arra ugyanis nincs a bérlőnek automatikusan joga, hogy bárkinek a lakhatást megengedje az általa bérelt lakásban.

Erről külön meg kell állapodni! 

A megállapodás történhet a szerződésben, de ha később merül fel a szükségessége, természetesen semmi akadálya, hogy a bérbeadó utólag járuljon hozzá a lakásba fogadáshoz. Fontos azonban tudni, hogy a lakásbérleti törvény alapján ehhez írásbeli megállapodás szükséges!

Az albérlő tehát a lakásba más személyt a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

Kivételt képez ez alól a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke.

A másik kivétel az önkormányzati lakás.

Ide a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

Van egy további különleges eset:

nem csupán a bérbeadó, de a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges másik személy befogadásához.

Mi több: ez alól a szabály alól is kivételt képez:

- a bérlő a kiskorú gyermeke,

- valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke.

Érdemes tehát mérlegelni, hogy a befogadott lakótárs, legyen az akár élettárs, szívességi lakáshasználónak minősül.

Ebből következően a lakás használata bármikor, indokolás és alakszerűség nélkül megvonható vele szemben.

Cikkünk szakértő szerzője dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. munkatársa