Korábbi cikkünkben a közös tulajdon megszüntetésének eseteit néztük át körvonalakban. Mostani cikkünkben az elővásárlási jogot tekintjük át. Szemet vetettél szomszéd otthonára, telkére? Nézzük van e jogod megvenni - akár mások elől...

A közös tulajdon megszüntetésének egyik lényeges mozzanata az elővásárlási jog gyakorlása. A gyakorlati tapasztalat az, hogy sok esetben – az ingatlanok vonatkozásában – a tulajdonosok, az elővásárlási jog kapcsán konfrontálónak egymással leginkább.
Ennek lényege szerint, ha az egyik tulajdonostárs értékesíteni szeretné a tulajdoni hányadát kívülálló személynek, akkor a többi tulajdonostársat megilleti az elővásárlási jog.

De: az elővásárlási jog gyakorlásához szükség van egy olyan ajánlatra, mely meghatározza azt, hogy a közös tulajdonon kívül álló személy pontosan milyen feltételekkel vásárolná meg az ingatlant. Az eladó kötelezettsége az, hogy ezt az ajánlatot – igazolható módon és írásban - közölje a tulajdonostársakkal.

Az úgynevezett ajánlati kötöttségre nyitva álló határidőn belül nyilatkozhat az elővásárlásra jogosult, hogy az ajánlatban foglaltakat elfogadja és él az elővásárlási jogával. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az eladó tulajdonos értékesítheti a tulajdoni hányadát egy kívülálló, harmadik személy részére. Ellenkező esetben a szerződés megkötésére a tulajdonosok között kerül sor.

De mi történik abban a helyzetben, ha az eladó nem tesz eleget az elővásárlási jogra vonatkozó előírásoknak?
Ebben az esetben az elővásárlási jogra vonatkozó kötelezettségek megszegésével megkötött adásvételi szerződés hatálytalanná válik az elővásárlási jogosulttal szemben.

Ez azt jelenti, hogy nem lesz sem érvénytelen, sem pedig semmis a szerződés. Ugyanakkor a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 naptári napon belül mégis érvényesítheti az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó igényét. Ennek során nemcsak arról kell igazolható módon nyilatkoznia, hogy élne a fenti jogával (elfogadó nyilatkozatot tesz), hanem azt is bizonyítania kell, hogy képes a vételár teljesítésére.
Az elővásárlási jog visszterhes (pénzért történő, azaz piaci- és nem ajándékozási jellegű) ügyletekre vonatkozik.

A gond az, hogy a vonatkozó szabályokat sokszor pont azzal játsszák ki, hogy a tulajdonjog átruházására nem adásvétel, hanem ingyenes ügylet, például ajándékozás útján kerül sor. Ez utóbbi esetben nem áll fenn az elővásárlásra vonatkozó előírás. Viszont annak komoly következményei vannak, amennyiben megállapítható, hogy az ajándékozási szerződés az elővásárlási jog kizárása miatt került megkötésre, vagy az mégsem volt ingyenes.
Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy amennyiben az érintett szerződés kapcsán egyértelműen megállapítható, hogy színlelt szerződésről van szó, akkor az semmis, szinte minthe meg sem kötötték volna.

Cikkünk szakértő szerzője a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa dr. Burján Zsuzsanna