Hogyan ne vásároljunk megfelelő gépkocsibeállót társasházban? Avagy mit tegyünk, ha vitába keveredünk a közös beállók, közös tárolók és pincék használatáról.
Zoltán egy három épületből álló társasház második emeletén talált rá a számára ideális otthonra. A lakáshoz hatalmas terasz, külön tároló és egy gépjárműbeálló is tartozott a 100 férőhelyes mélygarázsban. Utóbbi a gyakorlatban azt jelentette, hogy Zoltán a mélygarázs, mint közös tulajdon egy meghatározott eszmei hányadát fogja megvásárolni.
Az eladó készséggel tájékoztatta Zoltánt arról, hogy a lakáshoz a 11-es számú beálló tartozik, ennek alátámasztására bemutatta az általa korábban a beruházóval kötött adásvételi szerződést, melyben ez rögzítve volt. Zoltán kérte, hogy ezt az általuk kötött adásvételi szerződésbe is foglalják bele.
Az adásvétel nyélbeütése után Zoltán első dolga volt, hogy a családdal a megvásárolt lakáshoz menjenek. A mélygarázs sorompóján gond nélkül bejutottak, de a 11-es számú helyhez kanyarodva meglepetten látták, hogy az foglalt. Első gondolatuk az volt, hogy egyszeri, véletlen eseményről van szó, de ez a reményük később nem látszott beigazolódni. A társasház egy másik lakója ugyanis szemet vetett a beállóra, mert az közelebb volt a tárolójához és a lakásához vezető feljáróhoz.
Így Zoltán kénytelen volt rendszeresen egy távoli beállót használni, ráadásul problémát okozott, hogy más tulajdonostárs tárolója elé kellett beállnia. A tároló tulajdonosa több alkalommal telefonon kérte Zoltán arra, hogy álljon el, amíg a tárolóból kiveszi a dolgait.
Bár Zoltán az adásvételi szerződésbe beleírt kitétel miatt biztos volt abban, hogy az ügy rövid úton rendeződik, nem lett igaza. A tulajdonostárs ugyanis arra hivatkozott, hogy nincs a tulajdonostársak között írásban rögzített kizárólagos használati megállapodás, a társasház alapító okirata és házirendje sem rendezi a kérdést. Ezzel szemben a társasházi törvény kimondja, hogy minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára.
Fontos kiemelni, hogy a beállót elfoglaló tulajdonostársnak akár igaza is lehet. A közös tulajdon eszmei hányadrészek arányában a dolog egészén áll fenn, tehát nem jelenti a tulajdonjog megosztottságát. Nem jelenti tehát, hogy Zoltán a 11-es beállót vásárolta volna meg, csupán az egész nagy mélygarázsban lett részben tulajdonos. A közös tulajdon tárgyának használatát a tulajdonostársak egymás közötti megállapodásban rendezhetik, akár a bejegyzett tulajdoni hányadtól eltérő módon is, ez azonban önmagában nem eredményezi a bejegyzett tulajdoni hányadok, vagy a használat automatikus módosulását.
A társasházi törvény erre tekintettel írja elő, miszerint a közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is.
A társasházi gyakorlatban több megoldás is létezik a gépkocsi beállók használati jogának rendezésére.
Minden esetben alaposan ellenőrizzük le, hogy tulajdoni hányadunkhoz tartozik-e a használatra vonatkozó megállapodás, és azt is ellenőrizzük le, hogy ez a tulajdonostársak közötti megállapodás legyen.
A későbbi jogviták elkerüléséhez vagy gyors megoldásához ugyanis nem elegendő, ha az eladó valamit „úgy szokott csinálni”, vagy kikötött magának.
Cikkünk szakértő szerzője a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa, Dr. Gombolai Éva
