Őszinte Ingatlanos

TothGeza78 2019. november 09.

Társasházi őrület: vita az autóbeállók és tárolók használata körül

Hogyan ne vásároljunk megfelelő gépkocsibeállót társasházban? Avagy mit tegyünk, ha vitába keveredünk a közös beállók, közös tárolók és pincék használatáról.

Zoltán egy három épületből álló társasház második emeletén talált rá a számára ideális otthonra. A lakáshoz hatalmas terasz, külön tároló és egy gépjárműbeálló is tartozott a 100 férőhelyes mélygarázsban. Utóbbi a gyakorlatban azt jelentette, hogy Zoltán a mélygarázs, mint közös tulajdon egy meghatározott eszmei hányadát fogja megvásárolni.

Az eladó készséggel tájékoztatta Zoltánt arról, hogy a lakáshoz a 11-es számú beálló tartozik, ennek alátámasztására bemutatta az általa korábban a beruházóval kötött adásvételi szerződést, melyben ez rögzítve volt. Zoltán kérte, hogy ezt az általuk kötött adásvételi szerződésbe is foglalják bele.


Az adásvétel nyélbeütése után Zoltán első dolga volt, hogy a családdal a megvásárolt lakáshoz menjenek. A mélygarázs sorompóján gond nélkül bejutottak, de a 11-es számú helyhez kanyarodva meglepetten látták, hogy az foglalt. Első gondolatuk az volt, hogy egyszeri, véletlen eseményről van szó, de ez a reményük később nem látszott beigazolódni. A társasház egy másik lakója ugyanis szemet vetett a beállóra, mert az közelebb volt a tárolójához és a lakásához vezető feljáróhoz.

Így Zoltán kénytelen volt rendszeresen egy távoli beállót használni, ráadásul problémát okozott, hogy más tulajdonostárs tárolója elé kellett beállnia. A tároló tulajdonosa több alkalommal telefonon kérte Zoltán arra, hogy álljon el, amíg a tárolóból kiveszi a dolgait.


Bár Zoltán az adásvételi szerződésbe beleírt kitétel miatt biztos volt abban, hogy az ügy rövid úton rendeződik, nem lett igaza. A tulajdonostárs ugyanis arra hivatkozott, hogy nincs a tulajdonostársak között írásban rögzített kizárólagos használati megállapodás, a társasház alapító okirata és házirendje sem rendezi a kérdést. Ezzel szemben a társasházi törvény kimondja, hogy minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára.


Fontos kiemelni, hogy a beállót elfoglaló tulajdonostársnak akár igaza is lehet. A közös tulajdon eszmei hányadrészek arányában a dolog egészén áll fenn, tehát nem jelenti a tulajdonjog megosztottságát. Nem jelenti tehát, hogy Zoltán a 11-es beállót vásárolta volna meg, csupán az egész nagy mélygarázsban lett részben tulajdonos. A közös tulajdon tárgyának használatát a tulajdonostársak egymás közötti megállapodásban rendezhetik, akár a bejegyzett tulajdoni hányadtól eltérő módon is, ez azonban önmagában nem eredményezi a bejegyzett tulajdoni hányadok, vagy a használat automatikus módosulását.


A társasházi törvény erre tekintettel írja elő, miszerint a közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is.
A társasházi gyakorlatban több megoldás is létezik a gépkocsi beállók használati jogának rendezésére.

Minden esetben alaposan ellenőrizzük le, hogy tulajdoni hányadunkhoz tartozik-e a használatra vonatkozó megállapodás, és azt is ellenőrizzük le, hogy ez a tulajdonostársak közötti megállapodás legyen.

A későbbi jogviták elkerüléséhez vagy gyors megoldásához ugyanis nem elegendő, ha az eladó valamit „úgy szokott csinálni”, vagy kikötött magának.

Cikkünk szakértő szerzője a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa, Dr. Gombolai Éva

A bejegyzés trackback címe:

https://oszinteingatlanos.blog.hu/api/trackback/id/tr2215298696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

az_igazi_trebitsch 2019.11.09. 17:14:48

Tájékozódni kellett volna. A beruházóval kötött állítólagos szerződés a meghatározott parkolóhelyre nem joghatályos, azt a társasház tulajdoni lapjára is be kell(ett) volna jegyeztetni, mint az adott lakáshoz tartozó, jellel - például számmal, vagy betűvel - megjelölt közös résztulajdont, méghozzán valamennyi lakás esetében. Ekkor vita nincs, az a bizonyos 11-es beálló az X lakáshoz tartozik, és pont. Ennek hiányában, ha a tulajdonosok nem rögzítették egymás között írásban, hogy melyik lakáshoz melyik beálló tartozik, bizony mindenki oda áll, ahova akar.

TothGeza78 2019.11.10. 10:53:15

Köszönjük az érdemi, korrekt hozzászólást!

Pannon Puma 2019.11.10. 18:02:27

Viszont ha az eladó ezt többletértékként tüntette föl, esetleg az ár is emiatt felfelé módosult, szavatossági kérdést nem vet föl? Hiszen a vevőt megtévesztette, még ha jóhiszeműen is.
süti beállítások módosítása