Eredetileg jövőre tervezték elfogadni, de várhatóan csak 2021-től lép életbe az új társasházo törvény közös képviselőkre vonatkozó rendelkezése. E szerint fokozódnak a közös képviselővel szembeni elvárások, új szabályok lesznek, melyekkel nem árt tisztába kerülni! 

 Most a közös képviselők felelősségének kérdéséről lesz szó. A társasházak életében kiemelkedő jelentőséggel bír a közös képviselő felelősségteljes és szakmailag hozzáértő tevékenysége.

Ezen a téren mutatkozó hiányosságok azonban a mai napig számos tulajdonostárs mindennapjait nehezítik meg. Sokan csak konkrét érintettség esetén szembesülnek a társasház alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának hiányosságaival.

Még több esetben egyszerűen nincsenek is tisztában a jogaikkal, mert a közös képviselő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének. Legrosszabb esetben el sem lehet érni, sőt, a személyét sem lehet kideríteni.

Az új szabályozás ezeket a problémákat szeretné megelőzni. Így 2021-től a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlannyilvántartásban a társasház törzslapjára feljegyezték. Ez a feljegyzés kérelemre történik, amennyiben a közös képviselő elmulasztja határidőn belül megtenni, a közgyűlés azonnali hatállyal meneszti őt.

A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja az, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének átláthatósága.

Ennek érdekében többek között a közös képviselő neve, címe/székhelye, a tisztségének kezdő és befejező időpontja nyilvántartásba kerül. Így ezentúl bárki számára korlátozásmentesen hozzáférhetőek lesznek interneten keresztül a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolói, valamint a társasház közösségének neve, címe, helyrajzi száma.

A közös képviselők törvényességi felügyeletét változatlanul a jegyzők fogják ellátni. Fontos, hogy amennyiben a jegyző a társasház alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása kapcsán törvénytelenséget tapasztal, vagy a társasház működése, a közgyűlési határozat egyebekben nem felel meg a jogszabályoknak, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására.

Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző bírósághoz fordulhat.

Amennyiben a bíróság az eljárás során azt állapítja meg, hogy a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.

Cikkünk szakértő szerzője a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa, Dr. Gombolai Éva