A kérdés most nem az, hogy a télapó 24-én hogy jön le egy koszos kéményen... Hanem az, hogy melyek a lakások és házak használójának kémény ellenőrzési kötelezettségei.

A kéménysepréssel összefüggő ellenőrzési feladatokat az erre hivatott szerv vagy szolgáltató viszonylagos, jellemző rendszerességgel, általában ősszel és taavasszal végzi. Ennek hátterében többek között biztonsági- és egészségügyi megfontolások állnak. Ne felejtsük, hogy ebből eredően az érintett ingatlan használóit is kötelezettségek terhelik.

Az említett kötelezettségek egy része éppen az ellenőrzésekkel kapcsolatos: a használónak biztosítania kell a lehetőséget és feltételeket a kontrollhoz (például beengedni a szakembereket vizsgálat céljára).

Ami talán ennél is lényegesebb: hiba esetén a használó kötelessége, hogy hiba vagy szabálytalanság esetén a kémény üzemeltetését szüneteltesse, a felmerült problémát megszüntesse. Amennyiben a használó ezeket a kötelezettségeket nem végzi el, a tulajdonosnak szükséges intézkednie a megoldás iránt.

 Természetesen könnyen lehetséges, hogy az ingatlan tulajdonosa egyben annak használója is, ez a legegyszerűbb esetkör. Bérlői jogviszony vagy szívességi lakáshasználat esetén ezek a kötelezettségek tehát elsődlegesen az ingatlan tényleges használóját terhelik, és az ő mulasztása esetén válnak a tulajdonos feladatává.

Ez persze indokolható is: a hiányosságok orvoslása elsődlegesen a bent lakó érdekköre a zavartalan és biztonságos használat érdekében, másodlagosan és hosszútávon viszont tulajdonosi érdek is, hiszen végső soron az ő ingatlanában merül fel a probléma, annak értéke csökkenhet.

 Társasházi kémények

Sajátos a tulajdonosok helyzete akkor, ha a kémény egy társasház közösség osztatlan közös tulajdonban álló részén található. Ilyenkor ugyanis a lakók rendszerint azzal érvelnek, hogy az ehhez hasonló munkák a társasházat, mint egészet terhelik – azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a közösség lényegében valamennyi tulajdonostársat takarja, tehát végső soron az egyes lakások tulajdonosait.

A társasházat a közös képviselő vagy a társasház kezelő pusztán képviseli az ilyen jogviszonyok vagy kötelezettségek esetén 

Természetesen a társasház szervezeti- és működési szabályzata meghatározhatja, hogy a közös tulajdonú épületrészekkel kapcsolatos kiadásokat a közös költségből fedezik (ez gyakori eleme is ezeknek a dokumentumoknak).

Ennek hiányában a társasház konkrét esetben – akár a tulajdonosok kezdeményezésére is – közgyűlés keretében hozhat határozatot arról, hogy például az ellenőrzések során tett megállapításoknak közös keretből tesznek eleget a tulajdonostársak, s ha szükséges, döntés születhet a hozzájárulás mértékéről is.

 Cikkünk szakértő szerzője Dr. Heinrich Renáta, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa.