Őszinte Ingatlanos

dibig 2016. október 13.

Kockázatosabb-e szövetkezeti lakást venni mint társasházit?


Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

 

Budapesten, a VIII. kerületben kinéztem egy eladó lakást. Ismerősön keresztül sikerült közvetlenül az eladóval felvennem a kapcsolatot. Úgy tűnik, hogy a vételárban is meg tudnánk egyezni, egyedül az aggaszt, hogy megtudtam: ez nem társasházi lakás, hanem lakásszövetkezeti. Az eladó szerint ezzel nincs semmi gond, lényegében ugyanolyan, mint ha társasházban lenne. Persze ő el szeretné adni, nyilván ezt mondja, de ebben tényleg nincs semmiféle kockázat? Például arra is gondolok, hogy mi van, ha ezt a szövetkezeti formát nem sokára kötelező lesz átalakítani társasházzá, mint ahogy a GMK-knak is át kellett alakulnia? Ez is egy csomó költséggel járna, gondolom,de ez még a kisebb probléma, nem szólhat bele egy szövetkezet vezetősége jobban abba, hogy mit csinálok a lakásommal, ha netán kiadnám vagy eladnám, azt kinek adhatom ki, vagy éppen  el, mint egy társasháznál? Csak a jövő hónap közepén ütnénk nyélbe az ügyletet, de fölösleges ügyvédi költséget addig se szeretnék, ha valamiért egyáltalán nem érdemes belevágni.

 

Segítségét előre is köszönöm

Egy komoly vevőjelölt

 

 

Tisztelt Komoly vevőjelölt,

 

Ne aggódjon, nem vezeti félre az eladója. Valóban, egy átlagos lakástulajdonos szemszögéből nincs lényeges különbség egy szövetkezeti és egy társasházi lakás között.

 

Egy igazán gondos vevőjelölt mindkét esetben megnézi a ház alapszabályát (társasháznál a szervezeti működési szabályzatot is), házirendjét. Mind a szövetkezetinél, mind a társasházinál hasonló többletkitételek szerepelhetnek.

dunaoupanel.jpgIndafoto

 

Ugyan a részletszabályokban rengeteg az eltérés (pl. a lakásszövetkezet cégbíróságon nyilvántartott jogi személy, míg a társasház nem, lakásszövetkezetben legalább 10 önálló lakásnak kell lennie, társasháznál már 2 is elég), de ezek közül talán az egyedüli lényeges egy egyszerű lakástulajdonosnak, hogy a szövetkezeti lakásnál minden tagot a közgyűlésen egy szavazat illet meg, azok nem a tulajdoni hányadhoz igazodnak, mint a társasháznál. Magyarán: szavazáskor mindegy, hogy kinek mekkora a lakása. Azonban, ha valaki úgy gondolja, hogy a jogos érdekét sértve szavazták le, akkor mind a szövetkezetinél, mind a társasháznál bíróságnál támadhatja meg a határozatot.

 

Tovább cifrázza a helyzetet, hogy a lakás mindenkori tulajdonosának nem feltétlenül kell egyben szövetkezeti tagnak lennie – ha viszont szeretne tag lenni, akkor csak nagyon szűk körben mellőzhetik a felvételét –, de jellemzően ennek sincs jelentősége. (Lentebb szerepel kivétel.)

 

Aki nem tag, a lakását érintő, főképp a közös költséggel kapcsolatos kérdésekben szintén szavazhat. A közös költség főszabályként a szövetkezeti lakásoknál is a lakásmérethez idomul, vagyis ebben sincs eltérés a társasházakhoz képest. A legtöbb lakástulajdonost pedig leginkább ez érdekli.

 

A szövetkezeti lakásokból álló épületben nincs osztatlan közös tulajdonban álló rész, mint a társasházaknál. Az épülethez tartozó telek ami adott esetben udvarból, sőt akár melléképületekből is állhat , magának a lakásszövetkezetnek a tulajdonában áll. Aki ezeknek az üzemeltetésébe, esetleges átalakításába is szeretne beleszólni (pl. ha szeretné elérni, hogy az udvaron egy játszóteret építsenek) akkor már érdemes belépnie tagként is a szövetkezetbe, ha már ott lakástulajdonos.

 

Szövetkezeti lakások valóban zömében a múlt rendszer alatt épültek, azonban erre Magyarországon törvényes lehetőség már jóval korábban, a Osztrák-Magyar Monarchia alatt is fennállt, és már a XX. század elején is voltak lakásszövetkezetek. A jelenleg hatályos lakásszövetkezeti törvény is hasonlóan követi az aktualitásokat, mint a társasházi( sőt, például a biztonsági kamerahasználatot a lakásszövetkezeti törvény már szabályozza, míg a társasházi nem), annak a veszélye elhanyagolható, hogy kötelezővé tennék a lakásszövetkezetek társasházzá alakulását.

 

A látszat ellenére a szövetkezeti lakás-állomány nem egy „kommunista csökevény” nincs miért radikálisan belenyúlni a jogi szabályozásába. Országszerte azért még ma is több, mint százezer szövetkezeti lakásról van szó. Ugyan a társasházi jóval több, de ez sem egy elhanyagolható szám, már csak ezért sem valószínű, hogy megszüntetnék a lakásszövetkezeteket.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oszinteingatlanos.blog.hu/api/trackback/id/tr6111797713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása