Tisztelt Ő I!

Karcsi vagyok Budapestről. Lakást adok ki albérletbe. Olvastam az "Ezek nélkül ne írd alá a lakásbérleti szerződést!" cikket: link.
Abban azt írják, hogy a közös költség felújítási alapba fizetendő részét a bérbeadónak kell fizetni és nem a bérlőnek. Hadd kérdezzem meg, hogy ezt milyen törvény alapján írják? Sok ügyvéddel és közjegyzővel leveleztem arról, hogy az albérletben kinek kell fizetni a közös költséget és sokféle választ kaptam:

1. Volt ügyvéd aki szerint a felek a szerződésben szabadon megállapodhatnak arról, hogy ki fizesse a közös költséget. Ezt a Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:59. § (1). és (2). bekezdésével indokolta: link.

2. Volt aki szerint a társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 24§ (1) bekezdése alapján a tulajdonos kötelessége a közös költség fizetése: link. De szerintem ez nem a bérbeadás esetéről szól. A bérbeadás esetére a lakástörvény vonatkozik.

3. A Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) 10. § (1) bekezdése szerint a bérbeadó kötelessége gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotban tartásról, a közös helységekben keletkezett hibák megszüntetéséről. A (2) bekezdés szerint a közös használatra szolgáló helyiségekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségek teljesítése a felek megállapodásán múlik: link.

4. A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 22§ (6) bekezdése szerint a bérlő is fizetheti a közös költséget:link.

Ezek után önök szerint hogyan kell felosztani a közös költséget vagy kinek kell fizetni? A társasházi törvény vagy a lakástörvény sehol nem ír arról, hogy a közös költség felújítási alapba fizetett részét a bérbeadónak kell fizetni. A mi társasházunkban megkérdeztem, hogy van-e felújítási alap és azt mondták, hogy nincs. Ilyen esetben hogyan lehet felosztani a közös költséget a bérbeadó és a bérlő között?

Köszönöm a válaszukat!
Üdvözlettel

Kedves Karcsi!

A fenti kérdésre szinte mindenki egyszerre mondja, hát az albérlőt, ő lakik benne. De a kérdés ennél árnyaltabb megközelítést igényel. Több eset is lehetséges, főleg, ha a felek nem is rendelkeztek róla, mivel ugye mindenki ugyanarra gondol. És most nem arra, hanem az albérletre vonatkozik a közös rágondolás.

Szóval, az alapeset, amikor a bérleti szerződésben konkrétan megjelölték, hogy a bérlő fizeti meg a társasházi közös költséget. Ebben az esetben a Bérbeadó és a Bérlő közötti jogviszonyban egyértelmű, hogy ki a fizetésre kötelezett, azonban adójogi szempontból külön megítélést igényel, mivel:

„A lakóingatlan bérbeadásakor ha a bérbeadó az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módot választotta és tételes költségelszámolással kívánja meghatározni a bérbeadásból származó jövedelmét, továbbá a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is.

Kiadó lakást keresel? Nálunk megtalálod (x)

A társasházi közös költség, mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé.

Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike.” NAV, 2010. 07.14.

„A közös költség ugyan úgy a rezsi díjak része, mint más közüzemek, miközben azokat is meg kell téríteni (alapdíjak) havonta bérlőtől, bérbeadástól függetlenül is. A közös költség elszámolásához fontos, hogy legyen kimutatásunk a közös képviselettől”

Ha a Bérlő nem fizeti a közös költséget és a Társasházi SZMSZ sem ad lehetőséget a Bérlő külön jogállásának elismerésére, a tulajdonos köteles teljesíteni az elmaradt közös költséget. (és nem a haszonélvező, meg özvegyi jog jogosultja, a Tht. mindig tulajdonostársról tesz említést, nem valamely használati jog jogosultjáról).

De ez az egyszerű eset, lehet, hogy a felek nem vettek igénybe felkészült jogi képviselőt vagy nem is gondoltak erre, akkor egyértelműen a tulajdonos fizeti meg a közös költséget. Ugyanez igaz az elterjedt „Airbnb” esetén is, amikor a rövid távú bérleti szerződés nem terjed ki a közös költség részidőarányos fizetésére, ilyenkor a tulajdonos köteles viselni a közös költséget. Függetlenül attól, hogy ki adta ki az ingatlant.

Személy szerint javaslom ingatlanszakjogász segítségét kérni bérleti szerződés esetén, meglepetések elkerülése végett (név és cím a szerkesztőségben! (x).

Abban az esetben, ha az adott Társasház már élvezi a jogalkotók által biztosított XXI. századi előnyöket és külön esetkörben szabályozza a bérlő, mint önálló jogalany közös költség fizetési kötelezettségét (SZMSZ), akkor a Bérlő önállóan és közvetlenül köteles teljesíteni a közös költséget a Társasház felé, ha és amennyiben bérlői mivoltát bejelentették a Társasháznak.

Ez persze csak időleges nyugalomra ad okot, mivel:

Társasházi törvény 22§

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő - írásbeli felszólítás ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.

Azaz ha a bérlő nem fizet, mi fogunk. Ha meg nem figyelünk, a végrehajtó fog értesíteni, ami kevésbé kellemes életérzést jelent. Tehát, mindig igazoltassuk a Bérlőt a rezsi és a társasházi közös költség megfizetéséről, a közös képviselőt meg kérjük meg, hogy nekünk küldje meg az elszámolást. Így legalább hamarabb észleljük, hogy a bérlőnk elfogadási faktora jelentősen csökken. Aranyos ügyvédek ehhez felmondási okot is fűznek, ami igencsak támogatandó elgondolás.

A fentieket összefoglalva, minden esetben a tulajdonos fogja teljesíteni a Társasház felé a közös költséget, ezért célszerű ezt írásba is foglalni és főleg ellenőrizni.

A felújítási alap persze más kérdés, az mindig a tulajdonost terheli, a társasházi kimutatásban is külön kell szerepelnie (meg persze az SZMSZ-ben is), a bérlő nem biztos, hogy érdekelt a 15 év múlva kiépítendő drón-leszállóhely költségeinek előlegezésében.

Na de mi van a garázzsal?

A NAV állásfoglalás szerint, aki a garázsát, parkolóját a lakással együtt adja ki (akkor is, ha lakása is van és azt is bérbeadja egy bérlőnek egy másiknak a parkolóját), akkor nem kell kiváltani adószámot és számlaadási kötelezettsége sincs. Ha viszont csak parkolóhelye az adott társasházban, vagy társasházakban, akkor a parkolót csak adószámmal és számlával adhatja bérbe.

A garázsok, parkolóhelyek ÁFA köteles bevételek?

IGEN, de 12 millió forintig (éves szinten, 2017.01.01-től, a feltételeknek való megfeleléssel) alanyi mentesek. Így csak olyan magán bérbeadókat érinthet, akik kimondottan parkolóhelyeket halmoznak fel és adnak bérbe.

Óvadékot (kauciót) ki kell számlázni, mint bevétel?

NEM, a NAV szerint a bérlési időszak alatt az óvadékot csak nyilvántartjuk, de nem mint bevételt. Az óvadék csak akkor lesz bevétel, ha azt elszámoljuk pl. azért mert a bérlő szerződést szeg és elveszíti bánatpénzként.

Üdv

Ő I

A válasz adásában állandó ingatlanjogi szakértőnk működött közre (x)

 A címlapkép forrása: www.pexels.com