„Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

Nemrégiben meghalt a nagymamám, és a hagyatéki tárgyaláson kiderült, hogy én vagyok az egyedüli örököse. Az örökségem a nagymamám kis lakása, aminek nagyon örülök, mert jelenleg albérletben lakom. Sajnos az is kiderült, hogy nagyon komoly adósságot halmozott fel, és úgy hallottam, hogy azt is nekem kell kifizetnem, de arra nincs pénzem. Van mód arra, hogy csak a lakást örököljem, de a tartozásokat ne? A válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel,

K.Tünde”

Tisztelt K. Tünde!

A jogszabályok értelmében az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Kiemeljük a „mint egész” törvényi megfogalmazást, amely kifejezés azt jelenti, hogy a hagyatéknak nemcsak a klasszikus vagyon a része (ezek az ún. aktívák), hanem bizony az örökhagyó tartozásai is (ezek az ún. passzívák), és előfordulhat, hogy a tartozások meghaladják az örökölhető vagyon mértékét. Ebben az esetben az öröklés sokkal inkább átok, mint áldás az örökösökre nézve.

Az amerikai nagybácsi hagyatékához bőven kapcsolódhat sok tartozás

Előfordulhat olyan helyzet is, amikor a tartozások ugyan nem haladják meg az aktívák értékét, mégis olyan sok utánajárást és időráfordítást igényelne a hagyaték körüli teendők intézése, hogy az örökösök inkább szabadulnának az örökségtől. Sokakat pedig az öröklési illeték riaszt el, ilyenkor ugyanis alapesetben illetéket kell fizetni. Ennek mértéke a megörökölt vagyon törvényben meghatározottak szerint kiszámolt értéke után 18%, de fontos megjegyzés, hogy egyrészt lakástulajdon után „csak” 9%, másrészt vannak illetékmentes öröklések.

Így ha például szülőtől/nagyszülőtől vagy házastárstól öröklünk, nem kell illetéket fizetnünk, továbbá ingatlan műfajban illetékmentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

Érdemes utána számolni, megéri-e egyáltalán az öröklés

Bármi legyen is az ok arra, hogy nem akarunk örökölni, létezik törvényes megoldás a „szabadulásra”, mégpedig az örökség visszautasítása. A törvény szerint az örökös az öröklés megnyílása után visszautasíthatja az örökséget. Tekintve, hogy az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, ez a szabály azt jelenti, hogy csak azt követően lehet visszautasítani az örökséget, akár szóban, akár írásban, hogy meghalt az örökhagyó, az ő életében azonban még nem.

Fontos, hogy a visszautasítást nem lehet feltételhez vagy időhöz kötni, nem lehet más javára szólóan megtenni, és a hagyatékot részlegesen sem lehet visszautasítani (azaz nem lehet „mazsolázgatni” a hagyatékból), csak teljes egészében. Ez alól egy kivétel van csak, mégpedig, hogy az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld és ehhez kapcsolódó egyes tárgyak öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

Ha valaki végrendelet alapján és törvényes öröklés rendje szerint is örököl, lehetősége van arra, hogy vagy csak a végrendeleti vagy csak a törvényes örökségét utasítsa vissza (de akár mindkettőt is). Lényeges következménye a visszautasításnak, hogy ebben az esetben az illeték megfizetése alól is mentesül az örökös.

A bevezetőben jelzett aggályok szempontjából kiemelten fontos, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért nem korlátlanul, azaz teljes addigi és örökölt vagyonával, hanem csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. (Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.) Ez a szabály azt jelenti, hogy az örökös elsősorban az örökségét képező, meglévő tárgyakkal és azok hasznaival köteles a helytállásra. Ez tehát azt jelenti, hogy az örökös nem kerülhet hátrányosabb vagyoni helyzetbe az öröklés folytán, mint azt megelőzően, mivel az örököstől csak az várható, hogy a megörökölt tárgyakkal, azok értékéig álljon helyt a hitelezőkkel szemben az örökhagyó helyett.

Megemlítjük, hogy ha a hagyatékba haszonélvezettel, végrehajtási joggal, vagy jelzálogjoggal stb. terhelt ingatlan tartozik, úgy alapesetben ezekkel a terhekkel együtt öröklődik az ingatlan, azaz pusztán az örökléssel nem válik tehermentessé, mint pl. az ingatlan árverés útján történő szerzésénél történne.

Az örökös kivételként a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel, azaz ha az örökhagyó hagyatékában nem volt pozitív vagyonelem, és a temetéséről sem gondoskodott előzetesen, az örökös a saját vagyonából köteles a temetési költségeket, a hagyatéki költségeket és a hagyatéki eljárással kapcsolatos költségeket (pl. a közjegyző munkadíját) kifizetni.

A fentiek alapján látható, hogy az örökséget – egy törvényi kivétellel – nem lehet részben visszautasítani, csak teljes egészében. Ahhoz, hogy a tartozásoktól szabaduljon Kedves K. Tünde, a teljes örökséget vissza kell utasítania. Amennyiben ezt nem teszi, a hagyatéki tartozásokért a megörökölt lakással lesz köteles felelni, azaz ha más módon nem tudja kifizetni a hagyatéki hitelezőket, úgy elkerülhetetlen lesz, hogy a végrehajtó a lakásra végrehajtást vezessen, és akár árverés útján értékesítse azt, majd a befolyt összegből fizesse ki a hagyatéki hitelezőket. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a tartozásokért csak az örökség tárgyaival, azok értékének erejéig felelhet az örökös, annál nagyobb mértékben nem lehet behajtani rajta a hagyatéki tartozásokat.

Tisztelettel,

Őszinte Ingatlanos

A cikk megjelenésében közreműködött az Olasz Balázs Ügyvédi Iroda, www.drolasz.hu