Egyáltalán nem ritka egy társasházban, hogy egyes lakók akár tudatosan is zavarják a többiek életét. Mások egyszerűen csak bunkók, szemetelnek, zajoskodnak netán bizonyíthatóan lopnak vagy engedély nélkül bemennek lakásokba. Mi a teendő ilyen lakókkal szemben?

Szándékosan vagy sem, sok esetben zavarják a szomszédok egymás életét, nyugalmát és pihenését. Amennyiben szomszédunk rendszeresen fittyet hány az együttélés szabályaira, a következő lehetőségeink vannak.

Első lépésként fogalmazzuk meg pontosan, hogy mi zavar bennünket, ezt békés hangnemben mondjuk el lakótársunknak is. Hallgassuk meg válaszát, egyeztessük a szempontjainkat, hiszen sok esetben kiderül, hogy van megoldás a problémára. Így meg lehet beszélni, hogy mikor használja a felettünk élő a futópadot, éppen a lakásunkba hozza be a cigarettafüstöt a huzat, vagy a gyermek alvásidején kívül kevésbé lenne zavaró a zenegyakorlás.

Mindenképpen óvakodjunk attól, hogy a megbeszélés durva hangnembe menjen át, hiszen a lépcsőházi hangos veszekedés már kimerítheti a garázdaság fogalmát, a másik lakásába történő illetéktelen belépés pedig a magánlaksértést. Maradjunk tehát higgadtak!

Előfordulhat, hogy a legkonstruktívabb hozzáállás sem vezet eredményre. Pedig a törvény egyértelmű: lakása használata során mindenki köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná.

A zavaró magatartások sora végtelen, a leggyakoribbakat azonban a szabálysértési törvény is nevesíti. Amennyiben tehát az adott magatartás kimerít valamely szabálysértési tényállást, rendőrségi feljelentés tehető miatta. Ilyen a csendháborítás, amely akkor valósul meg, ha valaki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja.

A csendháborítás ugyan közismert fogalom, de sokan nem tudják, hogy az napszaktól függetlenül elkövethető! Szabálysértési eljárást von maga után az is, ha szomszédunk a társasházban valamely tárgyat bennünket veszélyeztető módon helyez el, vagy esetleg a lakókat, arra lakókat veszélyeztető módon dob el. A rendőrség a helyszíni tettenérés esetén azonnal tud intézkedni, ennek hiányában szabálysértési eljárás indul, így a bizonyítékok összegyűjtése fontos.

Attól, hogy a zavaró magatartás nem minősül szabálysértésnek, még nem jelenti azt, hogy következmények nélkül marad. Amennyiben a szabálysértési törvényben nem szerepel az adott magatartás, a jegyzőnél kezdeményezhetünk birtokvédelmi eljárást. Ahogyan a zavaró magatartások köre nem sorolható fel kimerítően, úgy a birtokvédelmi eljárás tárgya lehet minden olyan magatartás, amely a lakótársak szükségtelen zavarását megvalósítja.

A helyi sajátosságoknak megfelelően az önkormányzati rendeletek is keretet szabnak az együttélésnek, így a jegyző nem csupán a birtoksértés, de a helyi rendeletek megsértése miatt is intézkedhet. Természetesen nem példa nélküli, hogy azt állapítja meg, hogy a panaszos tűrni köteles az általa zavarónak megjelölt magatartást, mert az nem ér el egy meghatározott szintet, vagy más okból nem minősül szükségtelennek.

Előfordulhat, hogy lakótársunk látszólag semmi törvénybe ütközőt nem tesz, mégis megsérti az együttélés szabályait. Nem tartja be a takarítási rendet, éjfélkor tart súlyzós edzést? Mit tehetünk ilyen esetekben? Ahogyan láthattuk tehát, az együttélés szabályait jogszabályi szinten főként Polgári Törvénykönyvünk, a szabálysértési törvény, illetve önkormányzati rendeletek szabályozzák. Emellett minden lakóközösség határozhat a közgyűlésen olyan kérdésekben, amely számukra fontos.

A közgyűlés határozata kötelező érvényű minden lakóra nézve. A határozatok végrehajtásáról a közös képviselő intézkedhet. A nem takarító lakók esetén pl. elő lehet írni, hogy annak pénzbeli ellenértékét köteles a társasháznak megtéríteni, a hangos tevékenységek idejét, az állattartás szabályait is meg lehet határozni. Vannak lakók és esetek, melyek nehezen kezelhetőek jogi eszközökkel, de az együttes és következetes fellépés rendszerint meghozza az eredményét a renitens lakótársak esetén is.

Szerzőnk Dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító jogi szakértője