Sok esetben a közös képviselet odafigyelésén és hatékonyságán múlik, hogy mennyire engedi a közös költség tartozás felhalmozódását a társasházi tulajdonos-társaknak. Esete válogatja, hogy egy új közös képviselő vagy sürgős felújítási munkálatok ébresztik-e rá a társasházat arra, hogy rendezzék a kintlévőségeiket, és intézkedjenek a lakók közös költség tartozásának érvényesítése és behajtása iránt.
Ha időközben a házban lévő társasházi külön tulajdon (akár lakás, akár üzlethelyiség) tulajdonost cserélt, felmerül a kérdés, hogy a társasház kitől követelheti azt a közös költség-hátralékot, ami már az eladáskor is fennállt. Az eladótól vagy a vevőtől? Sok lehetőség ugyan nincs, a válasz mégsem egyértelmű, és a bírói gyakorlat sem egységes.
Az első álláspont szerint az eladáskor fennálló közös költség-hátralék az eladót terheli, hiszen azt még ő halmozta fel, így az az ő tartozása. Ezt a tartozást pedig csak egyértelmű – vagyis az adásvételi szerződésbe foglalt nyilatkozattal vállalhatja át a vevő. Ennek hiányában az eladó szavatossági kötelezettsége alapján úgy kell tekinteni, hogy ő egy per- teher és igénymentes ingatlant adott el a vevőnek.
Gyorsan tegyük hozzá, hogy a vevő sem dőlhet nyugodtan hátra, ha a szerződésben nem állapodnak meg a kérdésről, hiszen elfogadott megoldás, hogy a társasház SZMSZ-e is tartalmazhatja ezt a kikötést. Nem hivatkozhat a vevő az eladó szavatossági jogára akkor sem, ha a társasház már az adásvétel előtt intézkedett a tartozás miatt a jelzálogjoga bejegyzése iránt, amit a társasházi törvény szerint már 3 havi tartozás esetén megtehet. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a vevő jelzálogjoggal terhelt ingatlant vásárolt, így a tartozásért az ingatlannal helyt kell állnia.
Egy másik álláspont szerint az adásvétel után a vevővel szemben érvényesíthető a tartozás, hiszen a társasház működéséhez és működtetéséhez szükséges anyagi erőforrások biztosítása a mindenkori tulajdonostársak törvényen alapuló kötelezettsége.
Így a vevőnek számolnia kell azzal, hogy nem csupán egy műszaki sajátosságokkal rendelkező ingatlan kerül a tulajdonába, az ahhoz tartozó jogosultságokkal, de bizony a kötelezettségek összességével is számolnia kell. Így ahogyan a korábban megszavazott közgyűlési határozatok is vonatkoznak rá, vagy a korábban felvett hitel részleteit is ő fogja fizetni, úgy a korábbi tartozás is behajtható rajta.
Végül a harmadik álláspont szerint a társasház mindkét féllel szemben egyidejűleg is felléphet.
Látható tehát, hogy minden fél érdeke az, hogy a kérdés egyértelműen legyen rendezve. Eladóként jogi és erkölcsi kötelességünk az adásvétel idejére rendezni az addigi tartozásainkat. Vevőként pedig alaposan meg kell győződni arról, hogy a volt tulajdonosnak nem áll fenn ilyen tartozása.
Amennyiben el akarjuk kerülni, hogy az újonnan vásárolt ingatlanunkra az eladó által felhalmozott tartozás miatt jelzálogjog legyen bejegyezve, még az adásvétel előtt kérjük a közös képviselőtől a kiszemelt ingatlanra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a közös költség-tartozásról. Ezt a közös képviselő köteles kiadni, ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért természetesen felelősséggel is tartozik.
Eladóként és vevőként is fokozott figyelmet fordítsunk arra, hogy a közös költséggel kapcsolatos kötelezettségek az adásvételi szerződésből kitűnjenek. Ennek hiányában ugyanis mindaddig, amíg jogszabály nem teszi egyértelművé, hogy ki felel az adásvételkor fennálló tartozásért, csak így gondoskodhatunk arról, hogy ne érjenek bennünket ezzel kapcsolatos meglepetések – se eladóként, se vevőként.
Szerzőnk dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője
