A társasházak folyosójára gondolva elsők között villan be a kép a generációkon vagy csupán tulajdonosokon átívelő cserepes növényekről, kis szekrényekről, nagy szekrényekről, a lépcsőkorláthoz lakatolt biciklikről, babakocsiról. A felsorolás szinte kimeríthetetlen. Hála az emberi kreativitásnak, leleményes szomszédságnak. És bár az ott lakókat nem feltétlenül zavarják e tárgyak, az illetékes hatóságot annál inkább. Mik a szabályok? Mire figyeljünk? Mi van akkor, ha egy lakó miatt a társasházzal egészével szemben szabnak ki büntetést?

Először is fontos leszögezni, a társasházi folyosó közös tulajdonban álló épületrész, azt önkényesen egyik tulajdonos sem sajátíthatja ki, saját tulajdonú lakásának mintegy kiterjesztéseként. A legtöbb esetben a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) is rögzíti, hogy a lakók a közös használatú épületrészeken nem tárolhatnak saját holmikat.

Más szemszögből, a kint hagyott tárgyak egy esetleges tűz esetén rendkívül nehezíthetik mind a lakók menekülését, mind a mentést végzők munkáját.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a társasházi folyosót úgynevezett menekülési útvonalnak tekinti. Tehát az itt elhelyezett tárgyak semmilyen körülmények között sem akadályozhatják a kijutást. Még ideiglenes jelleggel sem.

Például a jó időben egyébként az erkélyen tárolt bútorszettet vagy méretes növényeket a hidegben nem helyezhetjük el a folyosón.

De még a biciklit vagy babakocsit sem, ha azok akadályozzák a menekülést.

De hiszen kinek tűnik fel? Kit zavar? Tehetjük fel a kérdéseket. A katasztrófavédelem rendszeres ellenőrzéseket végez.

Ha pedig kivetnivalót talál, akár több százezer forintos tűzvédelmi bírságot is kiszabhat. Akár a lakóközösség egészére, akár egy adott magánszemélyre.

Mi van akkor, ha egy lakó miatt a társasházzal egészével szemben szabnak ki büntetést?

Egyrészt a társasház fellebbezést nyújthat be a határozatban szereplő bírság mérséklésére vonatkozóan.

Másrészt, a fennmaradó összeget illetően, ahelyett, hogy minden szomszéd tulajdoni hányadának megfelelő arányban viselné a költségeket, külön-külön megtérítési igénnyel léphet fel a tényleges jogsértővel szemben.

dr. Sári Judit