Ön (vagy Önök, ha többen blogolnak itt) szerint mennyi értelme van egy lakáshirdetés feladásakor profi fotóst megfizetni, vagy erre hozzáértőt, aki nem csak a mobiljával kattogtatja a képkockákat, hanem profi, vagy legalább profibb fényképezőgépe is van, szívességi alapon megkérni?
Hiszen manapság már egy átlagos mobiltelefonnal is az általános isibe járó bármelyik gyerek is egész profi képeket tud összehozni?
Üdvözlettel:
2fülű Van Gőg
Önerőből, ingatlanközvetítő bevonása nélkül (bocsánat, remélem még ezért válaszol:-)) szeretnék egy kecskeméti panel lakást eladni. Beszélgettem erről barátokkal, kollégákkal, értelmesebb családtagokkal és megoszlanak a vélemények: akad aki azt mondja, hogy egy alaprajzot mindenképp töltsek fel a fényképek közé, amikor felrakom az aprókat, meg kirakom a Facebookra, míg mások szerint fölösleges: ott vannak a fényképek, akit érdekli, az úgy is megnézi.
Magának mi a tapasztalata? Ha így valószínűbb, hogy jobban, meg gyorsabban elmegy, mivel sajnos nincs alaprajzom a lakásról, akkor keressek egy építészt, esetleg egyetemistát, vagy akár egy szakközepes srác, vagy lány is elég, hogy csináljon egyet? Mivel maga az őszinte ingatlanos, hát így én is őszintén megmondom: nem nagyon költenék ilyesmire.
Üdv:
Kecsós Gerry
Egy lakásvásárlás során szóban már minden fontos kérdésben megállapodtunk az eladóval, aki egy idős özvegyasszony. Az ő családi helyzete nem is lényeges szempont, hiszen a lakás nekünk megfelel kinézetre és árban is, de ezért érdekes, hogy megértse a problémánkat. A néninek ugyanabban a budai bérházban van két különálló lakása. Ő az első emeleten lakik, míg amit mi megvennénk,azt az egyetlen gyerekétől, a nemrég meghalt, egyedülálló fiától örökölte. Egy két szobás, konyhás, fürdőszobás, külön vécés, 64 négyzetméteres lakásról van szó. A néni a lakást nem is hirdette meg, mi egy körzeti rendelős, közös ismerős útján jutottunk a hírhez.
Az eladó nem nagyon ért az élet mindennapi dolgaihoz, magyaráztuk neki, hogy a lakás megvételéhez energetikai tanúsítványt kell beszereznie, mert nem elég az adásvételi szerződés, a földhivatalhoz azt is be kell nyújtani.
Amiről mi úgy tudjuk, hogy az az eladó rendeli meg és ő is fizeti meg. Az megoldható, hogy ezt mégis mi intéznénk, csak, hát azért mégis vele fizettetnénk ki, ha mást nem, levonjuk a vételárból? Mielőtt ügyvédhez fordulnánk, szeretnénk ezt tisztázni.
Köszönettel:
Miki és Bea
Tisztelt Őszinte Ingatlanos!
Csak most kezdünk lakásokat nézegetni és egyre többször botlunk bele félrevezető kifejezésekbe a hirdetések szövegében. Gyakorlatilag nagyon sok kamu, amivel etetni akarnak minket. Mire figyeljünk, hogy ne csalódjunk és ne menjünk fölöslegesen?
Üdvözlettel
B. József
Már többször kitértünk erre, de nem fölösleges visszatérni ezekre, mert sajnos tényleg elharapództak a félrevezető kifejezések, nem helytálló jelzők, stb. Tapasztalatunk szerint a hazai lakásvásárlók átlagosan 3-6 hónapot töltenek el a megfelelő ingatlan kiválasztásával. És tényleg, az eladó ingatlanok hirdetéseit sokszor érdemes fenntartásokkal kezelni. Bizonyos szófordulatok árulkodók lehetnek, esetleg pont a legfontosabbak maradnak ki a szövegből.
Minden hirdetési portálon lehet hibát találni, az eladó ingatlanok gazdái sajnos nem pontosan fogalmaznak vagy eleve túl szépnek festik le a lakásokat. Sok felesleges utazás, lakásnézegetés megspórolható, ha az ember figyel az alábbiakra.
A sok egyéb szöveg után most az OTP Ingatlanpont összegyűjtött néhány példát, milyen szavak, kifejezések esetén érdemes mindenképpen visszakérdezni az eladónál. Bátran szemezgettünk belőle, tegye meg Ön is!
Szóval itt vannak a formulák:
Kiváló közlekedés éjjel-nappal: Fontos szempont, hogy a tömegközlekedési eszköz a közelben legyen, de nem mindegy, hogy az éjszakai járat a lakás ablaka alatt jár-e folyamatosan.
Fiataloknak ajánlott: Ez több kockázatot is rejt. Az eladó gondolhatja, hogy a fiatalok szívesen laknak nyüzsgő, hangos helyen. Ez azonban nem jelenti egyben a folyamatos zaj és éjszakai élet iránti igényt. Feltételezheti azt is, hogy a fiatalok kompromisszum készebbek, a sokkal rosszabb állapotú lakást is megveszik.
Egyedi kialakítású lakás: Gyakran leválasztással létrehozott lakások. Az egyes helyiségek teljesen új funkciót kapnak, a tervezéssel a legjobb belsőépítészek sem boldogulnak egykönnyen. Tipikus példa az ablak nélküli hálófülke, a háztartási gépek nélküli konyha, a pár négyzetméteres kis terek, vagy a galériabeépítés, amely az amúgy is limitált teret tovább szűkíti.
Panoráma: A panoráma talán a legellentmondásosabb kifejezés a hirdetésekben, hiszen önmagában a kilátás léte nem jelenti azt, hogy a látvány feltétlenül szép is. Sajnos az is előfordul, hogy a kilátásról készült fotót nem az ingatlan ablakából vagy a kertből fotózzák, hanem az erkélyről kihajolva, extrém esetben egy fa tetejéről vagy létrán állva.
Patinás épület: Bár a XIX. században épült bérházak építészettörténeti jelentőséggel bírnak, kialakításban és állapotban számos hátulütőjük lehet. Ebben a korszakban a lakóknak teljesen más igényeik voltak. A lakások elosztása sokszor teljesen más, mint ma. A nagypolgári lakások belmagassága például akár 4-5 métert is elérheti, amely fűtése-hűtése is igen költséges. A több mint 100 éves épületek jó része régen nem esett át felújításon, az épületgépészet és a nyílászárók állapota erősen kétséges lehet.
Valami közelében / néhány perce valamitől: a „közelében” kifejezés nem ugyanazt jelenti gyalog, autóval, vagy tömegközlekedéssel. Tulajdonképpen még a külvárosok is belváros-közeliek valamilyen értelemben. Előfordul, hogy a néhány perc távolság csak Usain Boltnak menne, vagy rosszabb esetben légvonalban értelmezendő.
Fontos leszögezni, hogy a hiányosan, rosszul kitöltött ingatlanhirdetés még nem feltétlenül feltételez rossz szándékot. Olykor csak az eladó laikusságából, hiányos információiból adódik. Az ingatlanok többségét magánszemélyek hirdetik, márpedig a statisztikák szerint idehaza egy ember életében alig 3-4 alkalommal vesz részt ingatlan-eladásban. A közvetítők többsége igyekszik már a hirdetésben valós képet adni az ingatlanról, hiszen náluk még inkább igaz, hogy az idő pénz. Ellenkező esetben a hitelességüket tennék kockára, vélik az OTP szakértői, akikkel mi is egyetértünk.
Őszinte Ingatlanos
Tisztelt Őszinte Ingatlanos!Párommal kinéztünk egy ingatlant, amelyet szeretnénk megvásárolni. Meg is egyeztünk már az eladóval, tisztáztuk a vételárat, költözést, stb. Azonban az egyeztetéseken az ügyvéd a vételár megfizetésénél többször is hol előleget, hol foglalót említett. Én úgy tudtam, hogy az előleg és a foglaló ugyanazt jelentik, de most elbizonytalanodtam. Melyik szerepelhet az adásvételi szerződésben és melyik nem? Visszajár mindkettő, ha az ügylet végül meghiúsul? Kérem, segítsen tisztázni a fogalmakat!<<
Válaszát előre is köszönöm!
T.Béla
Az adásvételi szerződések talán legfontosabb eleme a vételár és a vételár megfizetésének módja, ezért aztán szinte minden alkalommal elő is kerül az ügylet során az előleg vagy a foglaló kérdésköre. Nagyon fontos kiemelni, hogy nem azonos jelentésű fogalmakról van szó, az előleg és a foglaló ugyanis nem csak elnevezésében, hanem jogkövetkezményeiben is jelentősen eltér egymástól. Különös figyelemmel kell tehát eljárni, mert bizony könnyen pórul járhatunk.
Szinte valamennyi ingatlan adásvételi ügyletnél a szerződés megkötésekor a felek valamekkora összeg átadásában állapodnak meg, amelyet egyúttal általában az ellenérték első részletének is tekintenek, amellyel a további megfizetendő vételárrész ennek megfelelően csökken. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a megkötött szerződés valamilyen oknál fogva mégsem teljesül (pl. megsemmisül az ingatlan, vagy valamelyik szerződő fél „megbokrosodik”), ilyenkor pedig egyáltalán nem mindegy, hogy az általunk átadott vagy átvett összeg előlegnek vagy foglalónak minősül.
A foglaló a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján egy büntető jellegű szerződési biztosíték, amelynek lényege, hogy az a fél, aki a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felel, az általa adott foglalót elveszíti, míg a másik féltől kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha azonban a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló egyszeres összegben, azaz csak úgy „simán” visszajár az azt átadó félnek.
Mikor lesz a foglaló foglaló?
A foglalót tehát a szerződés (kötelezettségvállalás) megerősítéseként adják át. A legfontosabb azonban, hogy egy pénzösszeg csak és kizárólag akkor minősül foglalónak, ha ez a minősége, rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik: a szerződésben tehát mindenképpen utalni kell arra, hogy a kikötött összeg átadására a szerződés megerősítésként került sor.
Ezért általában a szerződést készítő ügyvédek kifejezetten beleírják a szerződés szövegébe, hogy „a felek a szerződés aláírásakor átadott összeget kölcsönösen foglalónak tekintik, egyúttal kijelentik, hogy tisztában vannak a foglaló jogi hatásaival és jogkövetkezményeivel”. Egyes ügyvédek még a Ptk. által meghatározott jogkövetkezményeket is beleírják az adásvételi szerződésbe.
A foglalónak – előbbieken kívül – vannak még egyéb további jellegzetességei is. A Ptk. szerint kizárólag pénz lehet foglaló, de ettől a felek eltérhetnek. A foglaló a szerződés megkötésekor, de az előtt vagy az után is átadható. Elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti a vétkes felet, azonban a szerződésszegés miatt fizetendő esetleges kötbér és/vagy kártérítés összege a foglaló összegével csökken. A szerződés teljesítése esetén a tartozás (praktikusan a vételár) a foglaló összegével csökken. A túlzott mértékű foglaló összegét pedig a kötelezett kérelmére a bíróság akár mérsékelheti is. Mértéke az elfogadott gyakorlat alapján a vételár 10%-a, de az eset körülményeihez képest ennél magasabb mértékű foglaló is elfogadható lehet.
Amit az előlegről tudni kell
A foglalóval szemben az előleget a Ptk. nem szabályozza, így a fenti különleges szabályok sem alkalmazandóak előleg esetén. Az előleg – hacsak a felek eltérően nem állapodnak meg – főszabályként egyszeres összegben visszajár az azt nyújtó félnek, függetlenül attól, hogy milyen okból került sor a szerződés meghiúsulására. Általában a vételárba beleszámít, de nincsen általánosan elfogadott mértéke és a bíróságnak sincs joga az összegét mérsékelni. Tekintettel arra, hogy az előlegnek nincsen szankciós következménye, inkább vételárrészletnek tekinthető, mintsem a szerződés megerősítésének.
A foglaló tehát elköteleződést jelent, a szerződéskötés komoly szándékát sugallja mindkét fél részéről. Mind az eladó, mind a vevő kötve van, hiszen nem léphetnek egyszerűen vissza a szerződéstől. Ezért a foglaló általában gyakoribb megoldás, mint az előleg, hiszen valódi biztosítékot ez nyújt. Az előleg inkább egyfajta pénzügyi megállapodás a felek között, különleges kötelezettséget nem keletkeztet, ugyanis attól függetlenül visszajárhat, hogy kinek a hibájából nem teljesül a szerződés, azaz az eladó és a vevő is anyagilag kevésbé veszélyeztetve hiúsíthatja meg a szerződést (kivéve, ha ezzel megszegik a szerződést, mert ez esetben a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményei természetesen alkalmazhatóak velük szemben).
Ha ingatlant vásárolunk vagy adunk el, nagyon figyeljünk tehát oda, hogy mi kerül a szerződésbe, mert amint látható, egy szón is rengeteg múlhat. Amennyiben biztosak vagyunk az ügyletet illetően és komolyak a szándékaink, választhatjuk nyugodtan a foglalót, de ha bizonytalanak vagyunk (pl. nem biztos a vételár határidőre történő előteremtése egy függőben lévő hitelbírálat miatt, vagy egy jobb adottságú lakás lehetősége esetén inkább mégis azt választanánk), akkor inkább „csak” előleget adjunk, mert ezáltal elkerülhetőek a foglalóból eredő kockázatok.
Őszinte Ingatlanos
(A cikk elkészítéséhez a Dr. Olasz Balázs Ügyvédi Iroda szakértője nyújtott szakmai segítséget, www.drolasz.hu)
Kedves Őszinte Ingatlanos!
Tanácsot szeretnék kérni. Árulok egy nagyobb értékű ingatlant immár fél éve. Nem volt eddig sürgős az eladás, de most úgy alakult, hogy szeretném eladni minél hamarabb – és nem áron alul. Úgy terveztem, hogy majd egy kedves család meglátja, beleszeret és megveszi, de most úgy látom, hogy az általam ideálisnak tartott vevőre túl sokat kellene várnom. Minthogy az ingatlan nagyobb egyetemvárosban található, sok a külföldi jelentkező. Őket eddig nem részesítettem előnyben, de úgy tűnik, kénytelen leszek külföldi diákoknak eladni, ha jó árat adnak érte. Segítsen kérem, mennyivel hosszabb vagy macerásabb nem magyar állampolgároknak ingatlant eladni? Lehet-e belőle bármilyen kellemetlenségem?
Köszönettel:
Tóth-Kovács Lujza
Valóban szép álom, hogy szeretett lakásunkat, házunkat olyan embereknek adhatjuk el, akik maximálisan kimerítik a „kedves család” fogalmát. Azonban nagyobb méretű és értékű ingatlanok esetében előfordul, hogy a kedves család mérlegeli, hogy ugyanannyi magyar forintért cserébe egy már meglévő, viszonylag fix elosztással és paraméterekkel rendelkező ház megvásárlása helyett – még ha kevésbé „jó” helyen is – esetleg inkább építkezésbe kezd, és olyan otthont építtet magának amilyenről mindig is álmodott. Potenciális vásárlónak minősülhetnek azonban – ahogy írja – nagyobb egyetemvárosokban a külföldi diákok, illetőleg szüleik, továbbá az egyetemeken kutatást végző külföldi professzorok.
Külföldiek ingatlanvásárlásával kapcsolatosan az alábbi biztató tényekkel szolgálhatok.
A lakástörvény vonatkozó rendelkezései értelmében külföldi személy az Ön ingatlanát az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg (kivéve EU tagállami állampolgárok és EGT tagállami állampolgárok, nekik nincs szükségük engedélyre).
Hogyan kell engedélyt szerezni?
A kormányhivatal az engedélyezési eljárásban megkeresi az önkormányzat polgármesterét, hogy az adásvétel sért-e önkormányzati érdeket (ritka eset, hogy sértene, ez tulajdonképpen egy formális megkeresés), továbbá megkeresi a bevándorlási hivatalt és a rendőrséget azzal, hogy a közérdeket sérti-e az adásvétel (büntetett előéletű-e a vásárló, van-e ellene érvényben elfogatóparancs, kitiltás, tartózkodási tilalom, stb.). Ha mindent rendben talál, a válaszok megérkezése után a kormányhivatal engedélyezi az ingatlanszerzést, akár nagyobb méretű és értékű eladó családi házakét is.
Az eljárás viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, maga az ügyintézés 15 nap, de ehhez hozzá kell adni azt az időt, amíg a kormányhivatal várja a választ a megkeresésekre.
Mit kell máshogy csinálni, mint „sima” adásvételnél?
Semmit. Ugyanúgy el kell menni egy szimpatikus ügyvédhez, aki tájékoztatni fogja a fentiekről, és elkészíti az adásvételi szerződést. Segít az engedélyhez szükséges kérelem kitöltésében, és beszerzi a még szükséges papírokat. Beadja a kérelmet, és Önnek csak várnia kell a – legtöbb esetben pozitív – elbírálásra.
Egyetlen dolog okozhat esetleg kellemetlenséget, mégpedig ha a kormányhivatal nem adja meg az engedélyt. De ilyenkor is csak az eljárásra szánt időt veszíti el, mást nem (még a kapott foglalót se, ugyanis az adásvétel nem az Ön hibájából nem jön létre).
Az Ön által leírtakat ismerve azt mondhatom, hogy érdemes belevágni, és megegyezni a legszimpatikusabb – vagy leggyorsabb – külföldi érdeklődővel!
Üdvözlettel:
Őszinte Ingatlanos
Tisztelt Őszinte Ingatlanos!
Három külön helyiség is van a társasházunk földszintjén, amiket bérbe adtunk különféle cégeknek. Kettőnél semmi gond nincs, úgy tudom, fizetik rendesen a díjat, szinte alig észrevehetően működnek.A harmadik, jóval nagyobb bérleményben azonban az utóbbi időben egyre több a céges vigadalom, afféle buli (valahogy így mondják manapság). A bérlő valami tanácsadással foglalkozó cég, de ez már kibírhatatlan, ráadásul azt is hallottam, hogy nem nagyon fizetik a bérleti díjat. Ez felháborító. Már szóltunk a közös képviselőnek, de nem sok foganatja volt, lehet, hogy "érintett" az üzletben. Mit tehetünk?
Üdvözlettel
Janka néni
Bár nem ismerem a konkrét körülményeket, de megértem, hogy nagyon zavarja magát és nyilván más lakókat is ez a nem kívánt forgalom. Az a helyzet, hogy a bevételre biztos szükségük van, hiszen ezzel csökkenthető a közös költség. Én először felszólító levelet küldenék, hogy a hivatalos nyelv szerint "rendeltetésszerű használatra" ösztönözzem őket. Vagyis arra használják, amire a bérleti szerződés szerint joguk van. És ez a lényeg.
A bérleti szerződés közös tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén is konkrétan meghatározza ezeket a jogokat és persze a kötelességeket is. Felhívnám a figyelmét, hogy a Társasházi törvényben nem nagyon régen új rendelkezések léptek életbe a Szervezeti-Működési Szabályzatra vonatkozóan, ezt röviden SZMSZ-nek szokták mondani. Szóval az Önök társasházának közössége teljesen önállóan, maga határozza meg, hogy kiterjesztheti-e a tevékenységét egy cég, amelyik éppen Önöknél bérel helyiséget. (Ha ez nem tetszik a cégnek, akkor kereshet magának kiadó budapesti üzlethelyiséget máshol is.)
Szélsőséges esetben akár meg is tilthatják a használatot vagy mondjuk, csak olyan céget engednek oda, amelyiknek az irodájába csak kevesen jönnek, alig van ügyfélforgalom. Elvileg egy tanácsadó vállalkozásnál nem állnak hosszú tömött sorban és főleg nem zajonganak az ügyfelek, pláne nem buliznak. Nem tudom, Önöknél hogy volt annak idején, amikor aláírták a bérleti szerződést, de a szabályok szerint a közgyűlésnek még a bérlő cég tevékenységének megkezdése előtt határozatban kell leszögeznie ezeket a részleteket.
Aztán ott van a társasház házirendje. Biztos tudja, hogy elég szigorú dolgokat írnak elő benne, de szerintem ez természetesen, mégiscsak egyfajta közösségről van szó. A házirendet kötelező kifüggeszteni, ezt általában a bejárathoz közel, a bejárati ajtón belül kell elhelyezni.Nos, ebben a házirendben is szabályozhatók a közös tulajdonú helyiségekben folytatható különféle tevékenységek. A Társasházi törvény lehetővé teszi, hogy a már említett SZMSZ-ben rögzítsék a közös képviselőnek e sajátos szabályok betartására vonatkozó kötelezettségeit.
A bérleti díj elmaradása is elég súlyos dolog. Elvileg a bérleti szerződésben benne van, hogy nemfizetés esetén milyen szankciók lehetnek. Szerintem ezt ellenőrizni kell, volt-e tényleg elmaradás és ha igen, akkor kiegyenlítették-e vagy sem. Ha most is fennáll a hátralék és ez úgymond rendszer szerű, akkor jöhet az ügyvédi felszólítás, majd a szerződésbontás és a behajtás. Ha jó helyen van az Önök háza, akkor talán nem lesz nehéz új bérlőt találni, olyat, aki megbízhatónak tűnik, fizeti rendesen a díjat és persze nem zajong.
Vagyis azt hiszem, érdemes megint felkeresni a közös képviselőt és sokkal határozottabban megkérni arra, hogy lépjen fel az Ön vagy Önök érdekében, illetőleg a közös képviselőtől is rá tud kérdezni arra, hogy a bérleti szerződésben vajon rendezték-e a helyiséghasználat részletes szabályait. Azt, hogy "érintett-e" ebben a konkrét ügyben, szintén ki kell deríteni, de ez már egy másik levél témája lehet.
Végső soron, ha a tulajdonostársak megszavazzák, akár a közös képviselőt is le lehet váltani, és a bérleti szerződés módosítását kezdeményezni, hogy fehéren-feketén szerepeljen benne egy "céges bulizást -tiltó"-kikötés.
Üdvözlettel
Őszinte Ingatlanos
Több ingatlanostól is kaptunk megkereséseket, miszerint (legalábbis a Google nyersfordításokhoz képest) egész tűrhetően megírt angol üzenetekben egy-egy konkrétan meghirdetett ingatlannal kapcsolatban érdeklődnek, hogy az aktuális-e még.
Ugye eddig nincs semmi különös, miért ne érdeklődhetne külföldi akár eladó, akár kiadó ingatlan iránt?
Tisztelt Őszinte Ingatlanos!
Ingatlanunkra korábban kötöttünk egy adásvételi szerződést, de a vevő nem teljesítése miatt meghiúsult. Most lenne egy új vevő, de az ügyvédje azt mondja, addig nem szerződhetünk, amíg a tulajdoni lap III. részén ott van a korábbi vevőre vonatkozó bejegyzés: „Tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elutasítása”, azaz széljegyről az előző vevő már lekerült. Ez jogos? Ha egyszer elutasították a bejegyzési kérelmet, akkor miért nem lehet értékesíteni az ingatlant?
Köszönöm, hogy tisztázza, mi a helyzet pontosan!
Nagy József
Mielőtt megadnám a választ, kérem, engedje meg, hogy kiemeljem: nagyon fontos, hogy alaposan ismerjük az eladó ingatlanok tulajdoni lapjára vonatkozó szabályokat, és azt, hogy hogyan kell helyesen értelmezni a dokumentumot. Az ugyanis - legyen az az aktuális adatokat mutató szemle, vagy az ingatlannal kapcsolatos régi, már törölt adatokat is feltüntető teljes másolat - az adott ingatlan jogi helyzetére vonatkozóan szinte minden információt megmutat.
A tulajdoni lap három, római számmal jelölt fő részből áll. A teljesség igénye nélkül az első az ingatlan alapvető adatait (méret, jelleg, stb.) rögzíti, a második a tulajdonosok személyét és az őket megillető tulajdoni hányadot, a harmadik rész pedig az ingatlanhoz kapcsolódó, leginkább másokat megillető jogokat, illetve azok jogosultját (pl. bank jelzálogjoga és az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom, másik ingatlan tulajdonosát az ezen ingatlanon megillető szolgalom jellege, végrehajtás megindításának joga, haszonélvezeti jog).
Kiemelkedő jelentőségű az I. rész fölötti szakasz is, ahol többek között az esetleges széljegyet tüntetik fel. A földhivatalhoz a konkrét ingatlannal kapcsolatban benyújtott bármely kérelem esetén az ingatlan tulajdoni lapjára a beadvány iktató számát a benyújtás napján – a dátumot szintén megjelölve - rávezetik, ez az ún. széljegy. A széljegy kifejezi, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan már megindult bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás, mutatja továbbá a kérelmek intézésének sorrendjét (amennyiben a különböző kérelmek kérelmezői eltérően nem állapodnak meg, a földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni).
Fontos kiemelni, hogy a széljegy csak azt jelzi, hogy a benyújtott kérelem elbírálása folyamatban van, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérelemnek a földhivatal helyt adott, annak elbírálása következtében ugyanis a kérelmet a földhivatal akár el is utasíthatja. Így akár egy megfelelő külső formával ellátott üres dokumentum is beadható, amely fel tudja tartani ügyünk elintézését. A széljegy ugyanakkor árulkodik arról, hogy milyen eljárások vannak folyamatban, azaz mely ügyek elbírálása fogja megelőzni a mi esetleges kérelmünket.
Tudnunk kell, hogy abban az esetben, ha a tulajdoni lap tartalmát érintő változást, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelmet (pl. a tulajdonjog bejegyzése) elutasítja a földhivatal, az elutasítás tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére. Ennek megtörténtével egyidejűleg a kapcsolódó széljegyet hivatalból törli a földhivatal. Az elutasítás tényét abban az esetben nem kell bejegyezni a tulajdoni lapra, ha a bejegyzés iránti kérelem vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat olyan hiányosságban szenved, amelyet hiánypótlásra irányuló eljárásban sem lehet pótolni.
Amennyiben a földhivatal elutasítja a kérelmet, és ennek tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére, az elutasításról szóló határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, fellebbezéssel lehet élni. Amíg a fellebbezésre nyitva álló határidő le nem telik, vagy a felek nem mondtak le a fellebbezési jogukról és a földhivatal nem törölte az elutasítás tényét, kockázatos lehet az ingatlan újabb adásvétele, hiszen még nem zárult le megnyugtatóan a korábbi eljárás. Erre tekintettel mindenképpen érdemes megvárni, amíg a tulajdoni lap III. részéről törlik a korábbi eljárásra utaló bejegyzést.
Őszinte Ingatlanos
(A cikk elkészítéséhez a Dr. Olasz Balázs Ügyvédi Iroda szakértője nyújtott szakmai segítséget, www.drolasz.hu)
Amikor először hirdetünk ingatlant, rendszerint meglepődünk milyen sok ingatlan közvetítő talál meg minket ajánlataival. Ne hajtsuk el mindegyiket, aki szimpatikusabb arra még szükség lehet.