Olvasóink néha hetekkel vagy hónapokkal később reagálnak egy-egy bejegyzésünkre. Az alábbi - amit szerkesztett formában, de a lényegi elemeket megtartva közlünk - még egy januári posztra született, amelyben egy konkrét eset kapcsán azt taglaltuk, hogy melyik oldalon áll valójában az ingatlanos.

Csak röviden: alapállásunk, hogy az ingatlanos az ügyért van, nem az eladóért vagy a vevőért. Az ügy pedig az, hogy minden szakmai tudásával azon van, hogy létrejöjjön az adásvétel, s mindkét fél elégedett legyen, legyen szó eladó lakásról vagy eladó házról. Ez így persze túl általánosnak hangzik, de tényleg ez a végső célja minden tisztességes ingatlanközvetítőnek, legyen egyéni szereplője a piacnak vagy olyan, aki csatlakozott valamelyik hálózathoz.

Íme "She wolf" nevet használó olvasónk bejegyzése rövidítve és szerkesztve, a lényeget megtartva:

"Budapesten a ll. kerületben árultunk egy lakást (örökség). Ismerős ajánlására megkerestünk egy ingatlanközvetítőt, nem kizárólagos szerződést kötöttünk 9 hónapra. Ez ma éjfélkor jár le. 9 hónap alatt kettő darab írásos vételi ajánlatot hozott, amiket elutasítottunk, mert nevetségesen aláajánlottak az irányárnak.
Az irányár 41 M. amit a kezembe óhajtottam kapni, az kb. 38 M. Gyakorlatilag másfél millió közül mocoroghatott volna alkuban. Egy 86 m2-es, Pusztaszeri úti, első emeleti, erkélyes lakásért a jelenlegi jó közepes állapotában úgy gondolom, semmi irreálisat nem kívántunk. Ehhez képest volt egy 35, és 36 millió forintra vonatkozó vételi ajánlat (minusz az ő jutaléka 4%).

Én elhiszem, hogy jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint, de ha azért sem strapálja magát, hogy az eladásból származó és befektetésre szánt pénzemet az ő ingatlanaiból költsem valamelyikre, akkor elmehet a francba!
Slusszpoén, hogy második napja zaklat azzal, hogy szombaton hozna érdeklődőt! Amikor már 2 napja lejár a szerződésünk. És nem érti, hogy vigye az érdeklődőjét ahová akarja, mert egy pillanatra sem hosszabbítjuk meg velük a szerződést.

Egy korábban ajánlatot tevő személy is bejelentkezett (tudta, hogy mikor jár le a szerződésünk, és szóban megismételte a 36-os ajánlatát. Köszöntük, nem, ugyanis ebben az esetben a közvetítő visszamenőlegesen jogosan követelheti a jutalékot (legalábbis az őszinte ingatlanos írásaiból nekem ez jön le).

A lakásban állandó jelleggel tartózkodik egy személy, már korábban bejelentette vételi igényét nekünk szóban. Ő egyszer már megjárta ingatlanossal, és azt mondta, hogy fegyverrel nem lehetne rákényszeríteni arra, hogy ilyenekkel szóba álljon. Szóval ingatlanost soha többé, ellenben egy jó ügyvédet igen. Az ott lesz mellettem eladáskor éppúgy, mint vételnél. A lakó ad 37-et cashben, és ha az ügyvédem kér is valamennyit, az elhanyagolható a 4%-os közvetítői jutalékhoz képest."

Ehhez küldött rövid megjegyzést egy másik olvasó:

"Esetünkben ha 36-ért megy el a pecó, akkor közel másfél milla lett volna a jutalék, HA! a 36 után számolnak. Én meg rögtön 34,5-nél tartok. Viccnek is rossz. Ugyanis szintén az őszinte ingatlanos cikkei között olvastam valami olyasmit, hogy a jutalék az irányárra vonatkozik. Ha jól értelmeztem (nem biztos:D), akkor még rosszabbul jövök ki az egészből. Így viszont a 37-ből csak az ügyvédet kell esetleg kifizetni, akinek valószínűleg nem másfél milla a díja ennél az ügyletnél. A másik dolog hogy erre sem biztos hogy szükség lenne, mert az ügyvédet a vevő viszi általában, és a leendő vevőnket kb.20 éve ismerjük."

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

Vettünk egy családi házat egy Pest megyei városban, de nem a fővárosban, szerintem ennyi adat elég is így általánosságban. Úgy gondoltuk, hogy sínen van az üzlet, amit le is papíroztunk ügyvéddel annak rendje és módja szerint, majd megdöbbenve tapasztaltuk, hogy jött a járási földhivataltól egy hivatalos levél miszerint azt így most nem lehet bejegyezni, mert, hogy nincs rendben minden a csatolt iratokkal. Legalábbis ez kitűnt nekünk a levélből. Elismerem, hogy mi nem is nagyon értjük meg nem is nagyon szeretjük az ilyen komplikált hivatalos iratokat mindenféle törvények meg rendeletek meg paragrafusok hivatkozásával. De hát ezért van az ügyvéd. Azonnal hívtuk az ügyvédet. A férjem kérdezte, hogy most hogy is van ez? Az ügyvédnek még nem kézbesítették (ezt sem értjük miképp) mondta, hogy küldjük meg, elég ha lefényképezzük a mobiltelefonnal, csak olvasható legyen és küldjük el.

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

Azt mondta az egyik rokonom, hogy nagyon figyeljek a pontos árra, amikor meghirdetem a lakásomat. Például írjak sok kilencest a végére, mert az biztos bejön és gyorsan eladhatom. Én azonban azt is hallottam, hogy nem ez a lényeg, hanem a lakás tényleges állapota, meg persze a helye. Szóval melyik a jó taktika?

Érdeklődve várom válaszát

K. Balázs.

 

Tisztelt K. Balázs!

Nehéz a válasz, de nem lehetetlen. Magam is találkoztam mindkét taktikával. Tapasztalatom szerint a korrekt árazáson túl a szerencsések ügyes praktikákkal további ezrelékeket, azaz tízezer forintokat nyerhetnek. Itt utalnék arra, hogy például Mandarin nyelvterületen a hirdetésből senki se hagyja ki a 8-as ház- vagy ajtószámot, ha van, mert fontos kabalaszám. Nálunk nyilván kevesen beszélik ezt a nyelvet, bár ha a sok kínai lakosra gondolok, mégiscsak releváns (akkor is, ha vélhetően nem feltétlenül hirdetésen keresztül jutnak lakásokhoz). 

De térjünk át arra, hogy kis hazánkban inkább egy másik szám, a kilences bűvöletében élnek elég sokan. Több ismerősöm, legutóbb az, aki az ELTINGA elemző központnál dolgozik, mondta, hogy egy ingatlan átlagosan magasabb áron – és igen gyakran gyorsabban – kel el, ha az eredeti ára 0 helyett 9-re végződik. Pontosan nehéz ezt mérni, de például az Otthontérképet rendszeresen böngészve azt látom, hogy kb. a hirdetők harmada viszonylag gyorsan jut pénzéhez, de legalábbis előbb kerül valódi tárgyalási pozícióba, ha nem kerek összeget ír ki, hanem mondjuk 23,49 milliót vagy 32,99-et, de semmi esetre sem 23,5 vagy 33 milliót.

De ne ragadjunk le a pszichológiai hatásnál, bár kétség kívül, ez is jelen van. Szóval érdekesebb az a magyarázat, amely szerint a lakáskeresők sokat nézegetik a hirdetési portálokat. A honlapokon található releváns hirdetéseket a legkisebb ártól a legnagyobb felé rendezve a 9-esre végződő árú lakások megelőzhetik a többi hasonló ingatlant. Ily módon a hirdető pár napnyi kimutatható értékesítési időt nyerhet.

Az ilyen taktikai árazás apró lépés afelé, hogy felfigyeljenek otthonunkra, és időnként ennyi épp elegendő is. A hazai hirdetők közül is sokan próbálják ki ezt a stratégiát, a hirdetések 20%-a végződött 900 ezerre, 5%-a 90 ezerre, sőt egyes eladók 9 Ft-ra végződő árat sem restelkednek megadni. Az Otthontérkép magánhirdetőinek háromnegyede például 900 ezerre végződő árat jelöl meg. kb. 20 százalék pedig 90 ezret.

Ahelyett tehát, hogy a vágyaink szerint árazunk, többet hozhat a konyhára, ha a hirdetési árat ügyesen, de a piaci viszonyokra alapozva adjuk meg.

Tisztelettel

Őszinte Ingatlanos

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

Egy Ferenc körútról nyíló mellékutcában lévő  nagyobb polgári lakásra alkudozom. A tulajdonos szerint 120 négyzetméteres, ám a tulajdoni lapon csupán 100. Lehetséges egyáltalán ilyesmi? Ez nem elhanyagolható különbség? A lakás beosztása egyébként megfelelő, de ha később én szeretném eladni, akkor az én vevőim is ugyanezt kérdeznék, hiszen alap, hogy a négyzetméterárak alapján számítódik ki így, vagy úgy a vételár.

Köszönettel:

R.

Tisztelt „R.”

Nem teljesen kizárt. A rendszerváltást követő nagy hullámban, amikor is a korábbi IKV-kezelésű (Ingatlankezelő Vállalat) lakásokat átvette az önkormányzat, majd valamilyen szinten rendet vágtak az ingatlan-nyilvántartásban is (vagy éppen nem), akkor az esetleg „elsunnyogott”, ilyen-olyan okból az egyébként is a korábbi, hatalmas méretű polgári lakásokból az államszocializmus (vagy kinek egyszerűen „kommunizmus”) ideje alatt, az egykori társbérletekből összevissza szabdosott lakások esetén egy-egy odacsapott mellékhelyiség egyszerűen „elfelejtődhetett”.

A mindenkori tulajdonosnak (kivéve persze, amikor piaci alapon árulja és a négyzetméter alapján képzett árképzésnél szorul magyarázkodásra) azért is jól jött, hogy papíron kisebb a lakása, mint valójában, mert amikor az önkormányzatoktól meg lehetett kedvező feltételekkel vásárolni a bent lakó bérlőknek, eleve még kevesebbet fizethettek így, a kevesebbnek (látszó) négyzetméterek miatt.

Aztán meg azért volt jó, hogy akkor maradjon már így is, mert a négyzetéter után fizetendő közös költség és felújítási alap is kevesebb.

Harmadrészt a tényleges állapothoz idomítani egy társasházban az ingatlan-nyilvántartás szerinti lakásméretet nem is olyan egyszerű és nem is annyira olcsó móka.

Hiszen, ha az egyik albetéten szereplő lakás mérete papíron „megnő”, akkor eleve borulnak a tulajdoni hányadok, módosítani kell a társasház alapító okiratát is, ami nem kevés „papirológiával”, társasházi közgyűlésesdivel, ügyvédi munkadíjjal, illetékköltséggel jár.

Viszont attól, hogy nem kizárt, még nem teljesen biztos, hogy ez minden esetben, így az Ön esetében is így van. Olyan tulajdonosok is akadnak, akik ilyen-olyan okból (még csak nem is feltétlenül rosszhiszeműen, lehet, hogy már ők is ebben a tudatban vásárolták meg és az életben nem mérték le) nem létező, „marketingnégyzetméterekkel” dúsítják az eladásra kínált lakásuk valós méretét.

A megoldás pofonegyszerű: le kell mérni. Ha a tulajdonos ez ellen kézzel-lábbal tiltakozik, az eleve gyanús. Egy lakás (pláne egy 100 és 120 négyzetméter közötti, a pesti Nagykörúthoz közeli, régi bérházban lévő), azért nem egy doboz gyufa. A közértben a kassza mögött dolgozó Erzsi vércukor szintjét nyilván kegyetlen pitiánerség azzal bolygatni, hogy akkor fizetés előtt átszámoljuk: valóban a felirat szerinti: mind az 50 szálat tartalmazza-e a skatulya. (Pláne, ha nem rendelkezünk esőemberi szuper képességgel, hogy másodpercek alatt meg tudjuk számolni a gyufaszálakat).

Elő a mérőszalagot, colostokot, esetleg mobiltelefonos mérő-applikációt és jöhet az elemi szintű matekozás.    

Ugyan most inkább keresleti az ingatlanpiac, pláne azon a környéken, ahol Ön is vásárolna, és nyilván nem az eladó iránti emberi rokonszenv az elsődleges szempont, hisz akár egy olyan embertől is megvennénk a lakását, aki mellé egy társasutazáson még akkor sem ülnénk az autóbuszban, ha a másik utastárs egy, a jó magaviseletére tekintettel korábban szabadlábra helyezett baltás gyilkos, de azért végső soron egy használt lakásvásárlás sem tér sok mindenben egy használt autóvásárlástól, amire is azt mondják az okosok, hogy: „Előbb nézd meg az eladót, hogy milyen ember, és csak aztán a kocsit.”

Tehát ha a  leméréstől bármilyen okból elzárkózik, akkor az Ön helyében úgy folytatnám az alkut, hogy akkor a lakás pedig akkora, amekkora a tulajdoni lap szerint. Hiszen arra van adat, míg a másik csupán bemondás.

Az meg persze megint más kérdés, hogy egy szerencsésebb beosztású 100 négyzetméteres lakás ténylegesen lehet, hogy hasznosabb, mi több: értékesebb, mint egy lehetetlen geometriájú 120 négyzetméteres.

Üdvözlettel:

Őszinte Ingatlanos

Kedves Őszinte Ingatlanos!

Külföldön élek és lakást szeretnék vásárolni befektetés/kiadás céljából Magyarországon. 14.5 millió forint megtakarítással rendelkezem. A kérdésem: mely városban lenne érdemes befektetni ezt a pénzt ha a kiadás az elsődleges cél? Úgy látom, hogy Budapesten ebből a pénzből csak az egy-másfél szobás lakótelepi panel lakások jöhetnek szóba. Ezek sok esetben felújítandók, ami nem igazán jöhet szóba az esetemben. A nagyobb vidéki városokban azonban már szóba jöhetnek a méretesebb és központibb elhelyezkedésű lakások. Egyetemi városokban (Pécs, Szeged), osztrák határ közeli városokban (Sopron) vagy nagyobb gyáraknak otthont adó városokban (Kecskemét) gondolkodom. Megtérülőbb-e vidéken (egyetemi városok, osztrák határhoz közeli városok) egy nagyobb, belvárosi, szebb lakás, egy budapesti, félreeső, lepukkantabb lakásnál? 

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel,

Gábor

Kedves Gábor!

Legmagasabb összegben ma a fővárosban lehet kiadni lakásokat (akár szobákat is) ez, ha panel, ha tégla lakás, igaz. Ma a fővárosban a kevésbé frekventált helyeken is 2000 Ft/nm/hó minimum a bérleti díj, jellemző a 2 500-3 500 közötti összeg.

A megjelölt összeg alapján valóban a kis alapterületű, 1 esetleg 1+ félszobás lakások jöhetnek szóba. A felújítást ebben a kategóriában viszont nem nagyon lehet megúszni, a bérlő szempontjából fontos, hogy kulturált tiszta ingatlant tudjon kivenni.

A vidéki nagyvárosokban ott van esélye, ahol van munka, vagy nemzetközileg is elismert oktatási intézmény működik. Pl.: Győrben el lehet érni ezt a színvonalat kiadásában, és árban is fog találni megfelelő ingatlant.

Azonban Szegeden ez az összeg 1 000-2 500 Ft/nm/hó között mozog, míg az eladásnál a kínálati árak 200-300 e Ft/nm alakulnak. Vagyis itt egy hosszabb megtérülési idő várható.

Az biztos, hogy még júniusig érdemes megkötni az ügyletet, ugyanis az egyetemisták és szüleik nyáron indítják a rohamot az albérletekért. Más célcsoportnál nincs ilyen szezonalitás, szerintem az albérletárak a következő egy-két évben már nem növekednek, jó esetben stagnálnak. 

Üdv

Őszinte Ingatlanos

Kedves Őszinte Ingatlanos,

Egy lakás megvételének még nagyon az elején tartok, inkább puhatolózás-szint. A tulaj sem hirdette meg, szóbeli (pontosabban internetes chat) információk alapján beszélünk róla. A tulajdonos külföldön él, iratokat nem tud adni, még egy régebbi tulajdoni lapot sem. Most bérlők laknak a lakásban. Külföldi egyetemisták, ráadásul ott már semmiféle lakással kapcsolatos papírt sem tárolnak. Aki a tulajnak segédkezik beszedni a lakbért, meg intézkedik, ha a bérlőknek kell valami, ő tulajdonképpen egy nem túl képzett hölgy és ő sem tud többet. Vele egyszer beszéltem telefonon, magam is eléggé elfoglalt vagyok, szóval amire szükségem lenne, így első körös további információgyűjtésre, az egy friss tulajdoni lap: lehetőleg minél egyszerűbben, internetről, és ingyen, vagy ha fizetős, akkor mennyi az annyi?

Szóval sem földhivatalba nem szeretnék sorba állni, de ügyvédnek, ingatlanosnak, közjegyzőnek sem fizetnék ezért külön munkadíjat.

Letölthető tulajdoni lap az internetről? Van-e esetleg ingyenes, ha nincs, akkor mennyibe kerül?

Üdvözlettel:

Áron

Az elmúlt három évben az új lakásberuházások környékén folyamatosan csökkent a vagyon elleni bűnesetek száma, és más tényezők mellett ez is hozzájárult a lakások értéknövekedéséhez – derül ki az otthontérkép.hu-n most frissített bűnözési adatok és a lakásárak összevetéséből.

Tisztelt Őszinte Ingatlanos!

Ingatlant szeretnék vásárolni, és az eladóval már meg is egyeztünk, illetve az eladó át is adott nekem egy kézzel írt szerződést, ami részemről nagyjából rendben is volna, de egy kicsit bizalmatlan vagyok egy ilyen fecni papírral szemben.  Azt hallottam ráadásul, hogy ingatlan adásvételi szerződést csak ügyvéd írhat. Igaz-e ez? Feltétlenül ügyvédhez kell-e fordulnunk? Illetve hogyan kell kinéznie egy ilyen szerződésnek?

Válaszát előre is köszönöm!

F. Máté”

Tisztelt F. Máté

Noha igaz, hogy bizonyos szerződések akár szóban is létrejöhetnek, számos esetben a jog írásbeliséget követel meg, illetve bizonyos szerződés-típusok esetén ennél komolyabb formai követelményekkel is találkozhatunk, amelyek betartása feltétlenül szükséges.

Az ingatlan adásvételi szerződések esetén ez különösen fontos, tulajdonjogot ugyanis csak abban az esetben szerezhetünk, ha az illetékes ingatlanügyi hatósághoz a formai követelményeknek megfelelő adásvételi szerződést nyújtunk be. Bár korábban már ezen a blogon is olvashatott több bejegyzést is erről a témáról, de szerintem nem árt, ha minden részletre kitérően most összefoglaljuk a legfontosabbakat, még akkor is, ha esetleg az olvasók nagyjából otthon vannak ebben. Szóval itt vannak az alaki követelmények: 

• Az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni. Azaz a puszta szóbeli megállapodás alapján az ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.

Az írásbeliségen túl az ingatlan-nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. tv.) az alábbi formai követelményeket támasztja: 

• A szerződésben fel kell tüntetni a felek természetes személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét), lakcímét és személyi azonosítóját, valamint adóazonosító jelét.
• Amennyiben valamelyik fél statisztikai számjellel rendelkező szervezet (klasszikusan valamilyen gazdasági társaság), abban az esetben fel kell tüntetni megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, ez utóbbi a cégjegyzékszám, illetve a nyilvántartó hatóságot is illik jelölni.
• Kötelező tartalmi elem továbbá a  szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozata. Azaz a feleknek a szerződésben nyilatkozniuk kell, hogy milyen – jellemzően persze magyar - állampolgárok.
• Fel kell tüntetni továbbá a szerződésben az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám, illetve lehetőség szerint az ingatlan pontos címe) és a bejegyzéssel (vásárlással) érintett tulajdoni hányadát.
• A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá az érintett jog vagy tény pontos megjelölését. Ez ingatlan adásvétele esetén értelemszerűen a tulajdonjog lesz, azonban érintett jog lehetne például a haszonélvezeti jog, vagy zálogjog, illetve érintett tény lehetne például a tulajdonos kiskorúsága, amely szintén feljegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba. Ingatlan adásvétele esetén tehát egyértelműen jelölni kell a szerződésben, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházására kerül sor.
• Fel kell tüntetni a jogváltozás jogcímét. Így például azt, hogy a tulajdonjog adásvétel, ajándékozás, csere, stb. útján kerül átruházásra.
• A szerződésnek tartalmaznia kell az érdekeltek megállapodását. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szerződésből ki kell tűnnie, hogy a felek miben állapodtak meg. Egy adásvétel esetében a megállapodás jellemzően az lesz, hogy a vevő megveszi, az eladó pedig eladja az ingatlant. Itt a megállapodásnál fontos megjegyezni, hogy a szerződés csak akkor jön létre megfelelően, ha a felek a lényeges (ilyen lehet például a vételár, a birtokba adás szabályai) és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben (pl. szavatosságvállalások) megállapodtak. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
• Tartalmaznia kell továbbá a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő - feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát. Ez azonban az ingatlan-nyilvántartási törvény értelmében megadható külön okiratban is, amelyre leggyakrabban azon adásvételek esetén kerül sor, amikor a vételárat teljes egészében nem fizetik meg az aláíráskor. Ilyenkor ugyanis a tulajdonos a vevő tulajdonjogának bejegyzésére és a saját tulajdonjogának törlésére vonatkozó feltétlen és visszavonhatatlan engedélyt általában csak az utolsó vételárrészlet kézhezvételét követően szokta kiadni.
• Kevésbé köztudomású, azonban szintén szükséges tartalmi elem az ingatlan energetikai tanúsítványának sorszáma.
• Nagyon fontos szabály, hogy a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie a keltezés helyének és idejének.
• Ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez olyan szerződés kell, amely formáját tekintve közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat. Nagyon fontos tehát, hogy mindenképpen vagy közokirati formában kell létrehozni a szerződést (pl. közjegyzői okiratban), vagy ügyvéd közreműködését kell igénybe venni, azaz a pusztán a felek által aláírt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartási hatóság (régebbi nevén földhivatal) a tulajdonjogot nem fogja bejegyezni.
• Az ügyvédi ellenjegyzés akkor szabályos, ha az tartalmazza az ügyvéd nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést, valamint az ügyvéd bélyegzőjének és szárazbélyegzőjének lenyomatát.
• Fontos továbbá, hogy amennyiben a szerződés több lapból áll, a felek, illetve az ellenjegyző (ügyvéd) kézjegyét minden lapnak tartalmaznia kell.
• Valamint a felek és az ellenjegyző nyilvánvalóan azonosítható aláírásának is meg kell jelennie. A nyilvánvaló azonosíthatóság akkor teljesül, ha az aláírás alatt olvashatóan megjelölték az aláírók nevét és az okirat szerinti ügyletkötői minőségét (pl. eladó, vevő).

Hasznos a fentiekkel tisztában lennünk, hiszen ezek hiánya az ingatlan-nyilvántartási hatóság részéről hiánypótlási felhívást, vagy akár a tulajdonjog-bejegyzési kérelem elutasítását is eredményezheti.

Természetesen a fentieken túl további speciális kritériumok is előfordulhatnak bizonyos ingatlanok (pl. termőföld) esetén, illetve külön jogszabályok további formai követelményeket is megállapíthatnak. Így – az ellenjegyzés követelményén túl - önmagában a formai kritériumok miatt is érdemes ügyvédhez fordulni, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a szerződésünk minden követelménynek megfelel.

Üdvözlettel

Őszinte Ingatlanos

(A cikk elkészítéséhez a Dr. Olasz Balázs Ügyvédi Iroda szakértője nyújtott szakmai segítséget, www.drolasz.hu) 

Nemrég felmerült blogunkon, hogy vajon érdemes-e ingatlanos apróhirdetéshez a házról, lakásról, vagy éppen nyaralóról alaprajzot, vagy legalábbis egy vázrajzot készíteni.

Azt tanácsoltuk, hogy legalább egy (lehetőles méretarányos) vázrajz ártani azért nem árt. A vázrajzot akár egyszerűbb rajzoló szoftverrel, akár vonalzóval-ceruzával, papíron is elkészíthetjük. Minderre ugye minden átlagos képességű felnőtt, vagy akár nagyobb kamasz is képes.

Mert mind egy szálig azok vagytok, ti ingatlanközvetítők! Úgy csináltok, hogy ez egy szakma, pedig dehogy! Nem is tudtok és nem is akartok dolgozni, csak összevissza hazudoztok és becsapjátok az embereket! Nem értetek ti semmihez se! Tudod, hogy mit kellene veletek csinálni? Nem ám felkötni lámpavasra, mert az úgy túl könnyű egy halál, a lámpavasnak is több jár ennél. Hanem egy nyílt platós teherautóra kötözni titeket és lassan végigmenni a Nagykörúton, és elevenen ledarálni titeket! Ott jajveszékelnétek, a nép meg ujjongva tapsikolna!