A sejtelmes cím lényege: felelősek vagyunk-e a lakásból kidobott, kiejtett tárgyakért!?

Korábban áttekintettük az épületrészek, épületekre szerelt tárgyak leeséséből eredő károkért való felelősséget és az ezzel kapcsolatos karbantartási kötelezettséget. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy kinek kell vállalnia a következményeket a kidobott, kiejtett tárgyakért, melyek tehát nem alkotórészei az épületnek.

Szerencsére az ilyen esetek egy része nem okoz számottevő károsodást, hiszen a takarításkor ablakon kiejtett portörlő vagy teregetés közben leeső csipesz még emeleti lakások esetén sem okoz gondot...

Az alapul vett esetben azonban sajnos nem ez volt a helyzet: Nóra egy rossz mozdulat következtében közepes méretű, cserepes aloe verát ejtett ki a második emeletről.

Szerencsére a növény egy járókelőt vagy gépjárművet sem talált el (károkozás nem történt), ugyanis a földszinti lakó teraszán ért földet, így csupán néhány itt tárolt üvegeszköz törött össze.

A használó felelőssége

Az ingatlan Nóra testvérének tulajdonában állt, aki ösztöndíjprogram keretében külföldön tanult, s távollétében Nóra lakott a lakásban, így jogszerű használóként a polgári jogi szabályok szerint őt terhelte a felelősség. A problémát annak rendje és módja szerint megbeszélte az érintett szomszéddal, így az esetből jogvita nem bontakozott ki, Nórában azonban a károkozás kapcsán további kérdés merült fel.

Mi a helyzet a tényleges károkozóval?

Mindenekelőtt eszébe jutott, hogy a következő héten meglátogatja őt két barátja, egyikük pedig szenvedélyes dohányos. Így aggasztotta, hogy esetleg egy teraszról kiejtett cigarettacsikk által okozott károkért is neki kell-e helytállnia. A válasz (részben) megnyugtató: ilyen esetekben, ha a használó a károkozót meg tudja nevezni, már nem elsődleges felelős, tehát csak akkor kell helytállnia, ha a tényleges kötelezett nem tesz eleget a rá rótt terheknek.

Amennyiben a használó bizonyítja, hogy a tényleges károkozó jogosulatlanul tartózkodott az ingatlanban, amikor a kárt okozta (például betöréses lopás esetén), teljes mértékben mentesül a felelősség alól.

A polgári jog ebben az esetben sem zárja ki, hogy a törvény által felelősként megjelölt személy a tényleges károkozóval szemben érvényesítse a káreseménnyel összefüggésben felmerült igényeit.

 Cikkünk szakértő szerzője Dr. Heinrich Renáta, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa.