Sok lakástulajdonos lehet úgy, hogy ha vonzónak találja az ingatlanos által eléje tett írásbeli vételi ajánlatot, akkor elérzékenyül és szinte gondolkodás nélkül aláírja azt. Hiszen nem akarja elszalasztani a lehetőséget. De mire is kötelezzük magunkat ezzel? Érdemes odafigyelnünk a buktatókra, hogy a későbbi felesleges jogi hercehurca helyett inkább a lakberendezésen járhasson az eszünk - írja a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakértője.

Ha a vevő írásbeli nyilatkozatával vételi ajánlatot tesz és azt az eladó elfogadja, azzal az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére vállalnak kötelezettséget a felek. Az ajánlatban meg kell határozni az adásvétel lényeges elemeit, úgy, mint a feleket, az ingatlant, a vételárat, az elővásárlásra jogosultakat, fizetési ütemezést, az ingatlan tehermentességét, a foglalót, stb.

Az ajánlat aláírása és elfogadása mindkét fél számára egyfajta biztonságérzetet nyújt. A vevő megnyugodhat, hogy feltehetően nem viszik el előle a hőn áhított lakást, és az eladónak sem kell tovább vevő után kutatnia. Azt azonban tudnunk kell, hogy az esetek többségében egyik félnek sem származik hátránya abból, ha időközben meggondolja magát. Ugyanis ha előleg címen adunk át bizonyos összeget a nyilatkozat megtételével egyidejűleg, akkor a szerződés létrejötte esetén az beleszámít a vételárba, ellenkező esetben pedig levonás mentesen visszakerül a zsebünkbe. Foglaló esetén, ha a mi hibánkból hiúsul meg az adásvétel, azt sajnos elveszítjük. Így ez utóbbival vigyázzunk!

Nagyon fontos a határidő meghatározása is, hiszen annak leteltéig áll fenn az úgynevezett ajánlati kötöttség. Tehát a nyilatkozatban meghatározott időpontig a vevőjelölt köteles megkötni az adásvételi szerződést az eladóval, mégpedig az ajánlat szerinti tartalommal. Megjelölhetünk e célból egy konkrét dátumot is, vagy bizonyos feltétel bekövetkezéséhez is köthetjük nyilatkozatunkat. Ez utóbbira példa a jelenleg tulajdonunkban álló ingatlanunk elidegenítésének az időpontja.

Érdemes előre ellenőrizni a tulajdoni lapot ahhoz, hogy megtudjuk, van-e bármilyen teher az ingatlanon. Ha igen, akkor nyilatkozatunkban rögzítsük az ingatlan tehermentesítésének a módját. Úgyszintén hasznos feltüntetni a fizetési ütemezést is.

Egy szó, mint száz, járjunk nyitott szemmel, legyünk körültekintőek és mindig fontoljuk meg, hogy mire is vállalunk kötelezettséget. Semmiképpen ne tegyünk olyan tartalmú nyilatkozatot, mely számunkra kedvezőtlen vagy kétes jelentésű. Hiszen még ha előleg jogcímen is adjuk át a biztosítékot, és a szerződés meghiúsulása esetén az eladó nem adja vissza kérésünkre a neki átadott pénzt, hosszas jogi procedúra árán tudjuk csak visszaállítani az eredeti állapotot. Ha egyáltalán vissza tudjuk.

Cikkünk szerzője dr. Sári Judit,a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakértője