A kertes házzal rendelkező ingatlan tulajdonosok körében gyakran merül fel a kérdés, hogy kötelező-e a kerítés építése. Ha igen, szükséges-e az építésügyi hatóság engedélyét is beszerezni. Az ingatlan melyik oldala a „mi oldalunk”? Az eligazodáshoz egy csokorba gyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) a kerítés építése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység. Az viszont az adott önkormányzattól függ, hogy bejelentési kötelezettség terheli-e az építtetőt. Így a kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes megnézni előzetesen a vonatkozó önkormányzati rendeletet. Szintén ez utóbbi jogszabályban találunk választ arra a kérdésre is, hogy településünkön kötelező-e a kerítés létesítése. Ugyanis főszabály szerint nem az.
Melyik oldalra is építkezzünk? Ingatlanunk köré kerítést az utcai telekhatáron, az utcáról nézve a jobb oldali telekhatáron, illetve a hátsó telekhatár jobb felén létesíthetünk, vagy vagyunk kötelesek létesíteni, ha azt rendelet előírja. Saroktelek esetében pedig a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.
Továbbá az ún. OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló rendelet) az további előírásokat tartalmaz a kerítés építésével kapcsolatban, melyek a következők.
- A kerítésnek az ingatlan saját területén kell állnia,
- a kapukat is oly módon kell kialakítani, hogy azok ne a közterület felé nyíljanak,
- főszabály szerint a tömör kerítés maximum 2,5 m magas lehet,
- üdülőterületen főszabály szerint csak nem tömör kerítés vagy élő sövény létesíthető,
- a telken belül tömör kerítéssel nem válaszhatók el az egyes külön használatú telekrészek,
- az elrendelés nélkül létesített kerítést pedig a tulajdonos bármikor el is bonthatja.
Összegezve a fentieket, kerítés építése előtt nézzük meg a helyi önkormányzat vonatkozó rendeletét, tartalmaz-e bármiféle szigorítást. A kifejtettek szerint a korlátozás kiterjedhet a kerítés anyagára, magasságára, átláthatóságára, adott esetben pedig a kerítéshez csatlakoztatható építményekre, mint például a bejárati tető. Az építkezés alatt pedig –kártalanítás mellett, előre egyeztetett időpontban- jogosultak vagyunk igénybe venni a szomszéd telket is. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy szükségtelenül ne zavarjuk a mellettünk lakót.
Cikkünk szerzője Dr. Sári Judit, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakértője
