Tisztelt Őszinte Ingatlanos!
Mit tudok tenni abban az esetben, ha nem kapok közgyűlési kivonatot, a közös képviselő elérhetetlen, a 4 lakásból 3 lakásban albérlők laknak, a tulajokat semmi nem érdekli csak a bevétel. A jegyzőnek írtam már, de nem működik nem válaszol. A bíróságon tudom megtámadni? A közös képviselő persze levélben fenyeget a határozatok be nem tartására, megemelt közös ktsg fizetésére, stb. hivatkozva, amit jeleztem neki, hogy nem kaptam meg. Erre nem reagál. Nos ilyenkor mit lehet tenni? A bírósági keresetben mire kell hivatkozni?
Tisztelettel
Egy olvasó
Kedves Kérdező!
A közgyűlés határozata abban az esetben támadható meg, ha az jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. Ekkor bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
A határidőt nem befolyásolja, ha a közös képviselő nem küldi meg a tulajdonosoknak a közgyűlés jegyzőkönyvének egy másolati példányát, tehát a határozat meghozatalától, azaz a közgyűlés időpontjától számított hatvan nap áll a rendelkezésére a határozat megtámadására.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint, amint Ön is írta, a közös képviselőnek a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg - ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír - azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.
A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak.
A jegyző köteles az eljárást hivatalból megindítani, ha az eljárásra okot adó körülményről hivatalból vagy bejelentés alapján tudomást szerez. A jegyző az eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves határidőn belül indíthatja meg.
Ha a jegyző az eljárást a fenti határidőn belül nem indítja meg, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal − az arról történő tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül − kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó jegyzőt az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.
Ha a jegyző lefolytatja az eljárást, és a társasház működésének fentiekbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Másrészt lehetősége van a közgyűlésnek a jelenlegi közös képviselőt leváltani, és helyette új közös képviselőt választani. Ehhez azonban szükséges, hogy a tulajdonosok, akár meghatalmazás útján, képviseltessék magukat a közgyűlésen.
Megjegyezzük, hogy a válaszadás során egyéb, a kérdésben kifejezetten nem említett körülményeket nem vettünk figyelembe.
Szerzőnk dr. Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás névadó partnere.