Nem mindegy, hogy mire mennyi áfát fizetünk a lakásvásárláskor vagy építésnél. Nagyban függ attól, hogy mekkora a hasznos alapterület és, hogy mi számít bele ebbe. Ezért most összefoglaljuk a lényeget!
Az utóbbi időben sok szó esik az új építésű lakások, családi házak 5%-os áfakulcsáról illetve ennek a kedvezménynek a megszűnéséről. Valóban lényeges a kérdés, hiszen ez a kedvezmény ma egy 20 millió forint nettó értékű lakás esetén majd 4 és fél millió forint differenciát jelent a vételárban, amit a vásárló megspórolhat, ez pedig nagyon nem mindegy.
Ma még nem lehet tudni, hogy ez a kedvezmény 2019. december 31. után megmarad-e, de a jelenleg érvényes jogszabályok alapján ezután visszaáll a 27%. Ez sok költözni vágyót sarkall arra, hogy most vegyen vagy építsen lakást, családi házat, hiszen ki tudja mi lesz 2 év múlva.
Nem mindenki tudja azonban, hogy nem lehet akármilyen ingatlant építeni. Néhány fő feltételnek (és számos egyéb apróságnak) kell megfelelni ahhoz, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, amikor a vételár bruttó számláját készhez kapjuk, ezek közül több triviálisnak tekinthető. Például lakóingatlannak kell lennie, ráadásul újnak (az áfa tv. szerint a használatbavételtől 2 éven belüli ingatlan is újnak minősül) és be kell tartani az építési és engedélyezési szabályokat, majd a kész ingatlant be kell jegyeztetni a földhivatalnál.
Van azonban olyan, amin könnyen el lehet csúszni: az épített lakás hasznos alapterülete nem lehet nagyobb 150, a családi házé 300 nm-nél. De mit jelent a hasznos alapterület pontosan?
A NAV honlapján a következő leírás található:
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Az_osszes_hasznos_ala20160818.html
Az Áfa tv. 259. § 13/A. pontja értelmében összes hasznos alapterület: az OTÉK 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület.
Aki építkezett már az tudja, hogy az OTÉK az építési szabályok bibliája, és alkalmazása is hasonló módon történik az építész szakmán belül, így értelmezése távolról sem egységes, akár kerületenként is eltérő lehet.
Az OTÉK hivatkozott pontjaiban foglaltak azt eredményezik, hogy az Áfa tv. szempontjából az összes hasznos alapterület számítása során figyelembe kell venni az összes építményszint hasznos alapterületét, azaz a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területének azon részét, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter. Építményszint alatt az építmény mindazon használati szintje értendő, amelyen helyiség van, azzal, hogy nem minősül építményszintnek a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
Eszerint például a beépítetlen padlás, tetőtér beleszámít? A válasz, hogy (áfa szempontból) nem hasznos alapterület. De ha be van építve (a rendeltetésszerű alkalmazáshoz szükséges, huzamos tartózkodás céljára alkalmas) akkor az 1,9 méternél nagyobb belmagasságú rész beleszámít !!!
És a pinceszint? Sajnos az 1,9 méternél magasabb pince is beleszámít, nem is kérdés.
Vigyázat, a terasz, erkély, tornác, loggia is beleszámít (a fedett része), ha a belmagassága nagyobb 1,9 méternél, még akkor is, ha csak egy vékony kis árnyékoló lemeztető van rajta. (kis segítség, hogyha pergolával fedett akkor viszont nem kell beleszámolni).
Ugyanakkor figyelembe kell venni a belmagasságon túl a fedett minőséget biztosító elem funkcióját is. E tekintetben példaként említhető többemeletes épületeknél az egymás feletti erkélyek esete: ekkor a fenti erkély funkciója nem az, hogy „fedést” biztosítson az alatta elhelyezkedő erkélynek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk „fedélről”/”fedettségről”. Következésképpen ez esetben a belmagasság sem értelmezhető, ezért ezen lenti erkélyt nem kell figyelembe venni az Áfa tv. szerinti összes hasznos alapterület számítása során.
El lehet veszni a részletekben, ha nem figyelünk oda ezekre, súlyos árat fizethetünk érte, ezért javasoljuk, hogy minden esetben alaposan járjanak utána a pontos szabályoknak és ha szükséges, vegyék igénybe szakember segítségét.
Szerzőnk dr. Nagy Barbara, a Pont Jó Ingatlan szakmai partnere
JOGI NYILATKOZAT
Felhívjuk Felhasználóink szíves figyelmét arra, hogy az olvasói kérdésfeltevések esetén az eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs lehetőség a személyes konzultációra, az iratok áttekintésére, a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, a tényállás alapos megismerésére és minden lényeges szempont figyelembe vételére. Ezért a kérdésre írt válasz nem minősül jogi tanácsadásnak, csupán tájékoztatásnak, nem hoz létre ügyvéd-ügyfél viszonyt a szerző és a kérdésfeltevő között és nem helyettesíti a személyes jogi vagy egyéb szakmai tanácsadást.
A jogi és egyéb esetek különbözőek, ezért a korábbi kérdésekre adott tájékoztatások hasonló esetekre teljes biztonsággal nem irányadóak.
Terjedelmi, erőforrásbeli és egyéb szempontok figyelembe vételével nem áll módunkban minden kérdésre válaszolni és a válaszadásra, illetve annak határidejére semmiféle vállalást nem teszünk. Ezért amennyiben Önnek sürgős, válaszra van szüksége, avagy mindenképpen fontos, hogy választ kapjon, akkor javasoljuk, hogy ne ezen a honlapon, vagy ne csak ezen a honlapon tegye fel kérdését.
Fentiekre tekintettel az üzemeltető, illetve a tájékoztatások szerzői az Ön által megnyitott honlapon közzétett információk teljességéért, pontosságáért, ezek felhasználásából származó bármilyen kárért, elmaradt vagyoni előnyért felelősséget nem vállalnak, a honlap használatából eredő felelősséget kifejezetten kizárják.
Mindazonáltal a tájékoztatások megadásakor az üzemeltető és a szerzők a lehető leggondosabban járnak el annak érdekében, hogy a közzétett információk és tájékoztatók helytállóak legyenek.
Megértésüket köszönjük!
