„Eladó szavatolja, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes…”Szerencsés esetben ez a mondat magától értetődő eleme egy ingatlannal kapcsolatos megkötött adásvételi szerződésnek, ugyanakkor a gyakorlatban számtalan példát látunk különböző követelésekkel terhelt ingatlanok értékesítésére is. Mire érdemes figyelnünk, ha az általunk megvásárolni kívánt lakás nem tehermentes?

A jelenlegi ingatlanpiaci viszonyok mellett nem ritka, hogy a vevő a vételár egy részét bank által folyósított kölcsönből finanszírozza önereje mellett. Az ilyen ügyletek jellemző velejárója, hogy a megvásárolt ingatlanra – a bank követelésének fedezeteként – jelzálogjogot jegyeznek be a földhivatali nyilvántartásban.

Ilyenkor a jelzálogjog biztosítása érdekében elidegenítési és terhelési tilalom létesítésére és nyilvántartásba vételére is sor kerül. A hatályos polgári jogi szabályozás értelmében ilyen tilalom fennállása esetén az ezzel ellentétes rendelkezések hatálytalanok azzal szemben, akinek jogát – kölcsön nyújtása esetén tehát az azt folyósító bankét – biztosítja. Ugyanakkor ez nem képezi elháríthatatlan akadályát egy esetleges adásvételnek, a jogosult ugyanis hozzájárulhat a tilalomba ütköző ügylethez.

Amennyiben jelzáloggal, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant vásárolunk, vevőként az átlagosnál nagyobb kockázatot vállalunk. Érdemes tehát körültekintően eljárni, és gondoskodni arról, hogy a vételárból a terhek alapjául szolgáló követelés kielégítést nyerjen.Tekintettel arra, hogy ingatlan adásvételi szerződések esetén egyébként is elengedhetetlen ügyvéd meghatalmazása, célszerű az említett követelések teljesítésére szolgáló pénzösszeget ügyvédi letétbe helyezni.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fentiek mellett egyéb, harmadik személy javára bejegyzett jogok – így például haszonélvezeti-, szolgalmi vagy földhasználati jogok – is terhelhetik a megvásárolni kívánt ingatlant.

Ezen jogoknak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése szükséges, így mielőtt végleg elköteleznénk magunkat a vásárlás mellett, fordítsunk fokozott figyelmet a tulajdoni lap teljeskörű áttanulmányozására! A tulajdoni lap első oldalán találhatók az ingatlan adatai, illetőleg besorolása, a második oldalon a tulajdonossal és a tulajdon megszerzésének jogcímével (öröklés, ajándékozás, adásvétel) kapcsolatos információkat ismerhetjük meg. A tulajdoni lap harmadik része foglalja össze az ingatlanra bejegyzett jogokat, melyek azt terhelik, továbbá azok jogosultjait.

Szerzőnk dr. Heinrich Renáta ügyvéd, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője