Korábbi cikkünkben a közös tulajdon megszüntetésének eseteit néztük át körvonalakban. Mostani cikkünkben az elővásárlási jogot tekintjük át. Szemet vetettél szomszéd otthonára, telkére? Nézzük van e jogod megvenni - akár mások elől...
Korábbi cikkünkben a közös tulajdon megszüntetésének eseteit néztük át körvonalakban. Mostani cikkünkben az elővásárlási jogot tekintjük át. Szemet vetettél szomszéd otthonára, telkére? Nézzük van e jogod megvenni - akár mások elől...
A közös tulajdonnal összefüggő kellemetlenség: az elővásárlási jog. De nézzük mik is a szabályai?
Tudta, hogy már több mint egy éve annak, hogy Budapesten elindult az úgynevezett hőgyűrű kiépítése, amely - a tervek szerint - össze fogja kötni a budai és pesti távhő vezetékeket? A levegőszennyezettséget visszaszorító fejlesztés 40-45 ezer belvárosi lakást érint Pesten. Emellett nyakunkon van a 2021-ben érvénybe lépő, uniós szintű épületenergetikai szabályozás. Ez vadonatúj ntézkedéseket is megkövetel az újlakás építkezéseknél, például azt, hogy a felhasznált energia legalább negyede(!) megújuló forrásból származzon. Ez komoly kihívás elé állíthatja majd a beruházókat. Drágulhat emiatt is az új lakás, akár 20-30 százalékkal is!
Ebben a cikksorozatban a babaváró támogatás, csok (csok támogatás, csok hitel, falusi csok) és a jelzáloghitelből való elengedés részleteit jártuk és járjuk körbe. Most a Falusi csok kerül terítékre, amely egyes kisvárosokban is igénylehető, és érdemes a legfrissebb listát ellenőrizni!
Balla Ákos szerint a mintegy 10 ezer szakmabelinek csupán 40%-a felel meg a törvényi és etikai követelményeknek. Tízből csak négy ingatlanos alkalmas a szakmájára. Mi lesz a többiekkel, ha már a szakmabeliek szerint sem tiszta a piac?
Ebben a cikkben nem a babaváró támogatás, hanem a korábbi kedvezmány: más jelzáloghitel és a gyerek születése esetén történő tartozás-elengedés részleteit járjuk körbe. De megnézzük, mi a helyzet a babaváró kapcsán ígért hitel elengedés és a régi kedvezmény együttes érvényesítése esetén!
Folytatjuk a tegnapi tipp-özönünket, ám ezúttal azokhoz szólunk, aki kiadják albérlőknek a lakást. Ezekre a kérdésekre keresünk választ: Mekkora bérleti díjért adjuk ki a lakásunkat? Milyen időtartamú szerződést kössünk?
Beszámítsuk-e a kauciót a lakbérbe? Ki és hogyan fizesse a rezsit? Mekkora amortizáció, karbantartási költség számít normálisnak? Mit tehetünk, ha nem fizet a bérlő?
Itt a nagy „albérletvadászati” szezon, hiszen a felvételi ponthatárok közzététele után hagyományosan felbolydul a bérelhető lakások piaca. Mire figyeljünk bérlőként?
A társasházak folyosójára gondolva elsők között villan be a kép a generációkon vagy csupán tulajdonosokon átívelő cserepes növényekről, kis szekrényekről, nagy szekrényekről, a lépcsőkorláthoz lakatolt biciklikről, babakocsiról. A felsorolás szinte kimeríthetetlen. Hála az emberi kreativitásnak, leleményes szomszédságnak. És bár az ott lakókat nem feltétlenül zavarják e tárgyak, az illetékes hatóságot annál inkább. Mik a szabályok? Mire figyeljünk? Mi van akkor, ha egy lakó miatt a társasházzal egészével szemben szabnak ki büntetést?
Új szabályok is vannak a lakás-adávétel, illetve a hitelszerződések díjai kapcsán július 1-étől, például kedvezményes közjegyzői díjak. De mindenképp életünk egyik legnagyobb – anyagi jellegű – döntése a lakás-, vagy házvásárlás. A kulcsok átvételét sok-sok számolgatás és kalkuláció előzi meg, hiszen a vételáron felül több olyan kiadással is dolgunk van, amelyek több tíz- vagy százezer, adott esetben milliós tételt jelentenek. Nézzük a részleteket.