Kedves Őszinte Ingatlanos!
Tanácsot szeretnék kérni. Árulok egy nagyobb értékű ingatlant immár fél éve. Nem volt eddig sürgős az eladás, de most úgy alakult, hogy szeretném eladni minél hamarabb – és nem áron alul. Úgy terveztem, hogy majd egy kedves család meglátja, beleszeret és megveszi, de most úgy látom, hogy az általam ideálisnak tartott vevőre túl sokat kellene várnom. Minthogy az ingatlan nagyobb egyetemvárosban található, sok a külföldi jelentkező. Őket eddig nem részesítettem előnyben, de úgy tűnik, kénytelen leszek külföldi diákoknak eladni, ha jó árat adnak érte. Segítsen kérem, mennyivel hosszabb vagy macerásabb nem magyar állampolgároknak ingatlant eladni? Lehet-e belőle bármilyen kellemetlenségem?
Köszönettel:
Tóth-Kovács Lujza
Kedves Lujza!
Valóban szép álom, hogy szeretett lakásunkat, házunkat olyan embereknek adhatjuk el, akik maximálisan kimerítik a „kedves család” fogalmát. Azonban nagyobb méretű és értékű ingatlanok esetében előfordul, hogy a kedves család mérlegeli, hogy ugyanannyi magyar forintért cserébe egy már meglévő, viszonylag fix elosztással és paraméterekkel rendelkező ház megvásárlása helyett – még ha kevésbé „jó” helyen is – esetleg inkább építkezésbe kezd, és olyan otthont építtet magának amilyenről mindig is álmodott. Potenciális vásárlónak minősülhetnek azonban – ahogy írja – nagyobb egyetemvárosokban a külföldi diákok, illetőleg szüleik, továbbá az egyetemeken kutatást végző külföldi professzorok.
Külföldiek ingatlanvásárlásával kapcsolatosan az alábbi biztató tényekkel szolgálhatok.
A lakástörvény vonatkozó rendelkezései értelmében külföldi személy az Ön ingatlanát az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg (kivéve EU tagállami állampolgárok és EGT tagállami állampolgárok, nekik nincs szükségük engedélyre).
Hogyan kell engedélyt szerezni?
A kormányhivatal az engedélyezési eljárásban megkeresi az önkormányzat polgármesterét, hogy az adásvétel sért-e önkormányzati érdeket (ritka eset, hogy sértene, ez tulajdonképpen egy formális megkeresés), továbbá megkeresi a bevándorlási hivatalt és a rendőrséget azzal, hogy a közérdeket sérti-e az adásvétel (büntetett előéletű-e a vásárló, van-e ellene érvényben elfogatóparancs, kitiltás, tartózkodási tilalom, stb.). Ha mindent rendben talál, a válaszok megérkezése után a kormányhivatal engedélyezi az ingatlanszerzést, akár nagyobb méretű és értékű eladó családi házakét is.
Az eljárás viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, maga az ügyintézés 15 nap, de ehhez hozzá kell adni azt az időt, amíg a kormányhivatal várja a választ a megkeresésekre.
Mit kell máshogy csinálni, mint „sima” adásvételnél?
Semmit. Ugyanúgy el kell menni egy szimpatikus ügyvédhez, aki tájékoztatni fogja a fentiekről, és elkészíti az adásvételi szerződést. Segít az engedélyhez szükséges kérelem kitöltésében, és beszerzi a még szükséges papírokat. Beadja a kérelmet, és Önnek csak várnia kell a – legtöbb esetben pozitív – elbírálásra.
Egyetlen dolog okozhat esetleg kellemetlenséget, mégpedig ha a kormányhivatal nem adja meg az engedélyt. De ilyenkor is csak az eljárásra szánt időt veszíti el, mást nem (még a kapott foglalót se, ugyanis az adásvétel nem az Ön hibájából nem jön létre).
Az Ön által leírtakat ismerve azt mondhatom, hogy érdemes belevágni, és megegyezni a legszimpatikusabb – vagy leggyorsabb – külföldi érdeklődővel!
Üdvözlettel:
Őszinte Ingatlanos