A közös képviselet ellátása ma már egy professzionális tevékenységet takar a legtöbb esetben. A szerteágazó feladatok, a számonkérhetőség és a felelősség folytán elmúlt a házmesterek világa. Gyakran felmerülő kérdés, hogy hogyan ellenőrizhető a közös képviselő tevékenysége, kik gyakorolnak felette ellenőrzési jogot.

A közös képviselő ellenőrzésének három lépcsőjét különíthetjük el. Egyfelől a tulajdonosok egyenként is jogosultak a társasház irataiba betekinteni, a közgyűlés napirendjére javaslatot tenni. Ezeknek a jogoknak a gyakorlása arra motiválhatja a közös képviselőt, hogy felelősségteljesen járjon el. Amennyiben ugyanis be kell számolnia, meg kell magyaráznia, hogy a szerződések megkötése és ellenőrzése során gondosan jár-e el, úgy az felelősségteljes eljárást követel meg tőle. A társasházi iratokba az egyes tulajdonostársaknak azzal van betekintési joga, hogy azt kijegyzetelheti, fényképet készíthet róla.

A pénzügyi ellenőrzési jogot az éves elszámolás elfogadásakor biztosítja. A tulajdonosok ugyanis az éves elszámoló közgyűlés előtt kézhez kapják a közös képviselő elszámolását a pénzügyi ellenőrzést végző személy(ek) jelentésével, véleményével és ez alapján szavaznak annak elfogadásáról. Amennyiben a közgyűlés összessége elfogadja, de az egyes tulajdonostárs nem ért egyet a közgyűlés többségi döntésével, a határozatot megtámadhatja bíróság előtt.

A második lépcső a fentiekkel már érintett közgyűlési ellenőrzés. Itt kell megemlíteni, hogy amennyiben a közös képviselet akár a közös képviselet ellátására kötött megbízási szerződésben foglaltakat megsérti, és azzal kárt okoz, kártérítésre is kötelezhető. A képviselőnek pl. kötelessége a közüzemek, szolgáltatók, hitelintézetek tájékoztatása (pl. adatváltozás) és a velük való kapcsolattartás. Ha ezeket elmulasztja, vagy nem megfelelően végzi, és ennek okán kár éri a társasházat (pl. késedelmi kamat), kártérítésre kötelezhető. Szélsőséges esetben büntetőjogi felelősséggel is tartozhat (csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés), aminek kivizsgálása feljelentés alapján a hatóság (rendőrség) feladata.

Végül külső személyként a jegyző a társasházi törvény alapján látja el a törvényességi felügyeletet, ami a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét foglalja magába. E körben a törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni. Amennyiben a jegyző törvénybe ütközőséget talál, akkor a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A törvényességi felügyeleti eljárás megindítására a társasház címe szerint illetékes jegyző jogosult.

Gyakran tapasztalható, hogy a tulajdonostársak nem fordítanak kellő gondot arra, hogy a közös képviselőt ellenőrizzék, ezzel azonban saját maguknak okoznak kárt, hiszen a törvényes és gazdaságos működés elsődlegesen az ő érdeküket szolgálja. A közös képviselet ellátása pedig nem kegy, hanem egy szerződésen alapuló szolgáltatás, mely a tulajdonostársak igényeihez igazodó minőséget fog képviselni.

Szerzőnk dr. Gombolai Éva ügyvéd, D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője